Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban

Az 1930-as évek végétől számos ren- Salgótarjánban is elérték céljukat: 1939delet, valamint az úgynevezett zsidó- ben a város képviselő-testületéből tötörvények tették egyre nehezebbé, las- rölték a zsidó tagokat, a következő sanként teljesen lehetetlenné a magyar- években pedig az iparból szorították országi zsidóság életét. A zsidótörvények ki őket. — Az első zsidótörvény (az 1938:XV. törvénycikk), amely „A társadalmi és a gazdasági élet egyensúlyának hatályosabb biztosításáról" címet viseli, húsz százalék alá csökkentette a zsidók arányát a sajtó-, a színművészeti és a filmművészeti, az ügyvédi, az orvosi és a mérnöki kamarákban, valamint egyes vállalatok értelmiségi dolgozóinak körében. — A zsidókat faji alapon megkülönböztető úgynevezett második zsidótörvény (1939:IV. törvénycikk: „A zsidók közéleti és gazdasági térfoglalásának korlátozásáról") megkérdőjelezte, esetenként hatálytalanította a honosítással magyarrá lett zsidók állampolgárságát, sőt a névváltoztatások engedélyezését is beszüntette. A törvény értelmében zsidók nem léphettek az állam, az egyes városok, községek, illetve közintézmények szolgálatába, előbbieknek csak akkor lehettek választóképes és választható tagjai, ha őseik már 1867 óta Magyarországon éltek. A képviselő-testületekből (a salgótarjániból is) törölték a legtöbb adót fizetőként bekerült zsidókat. A zsidó tanítókat, tanárokat, községi jegyzőket, királyi ítélőbírákat, ügyészeket nyugdíjazták vagy elbocsátották. Hat százalékra csökkentették arányukat az első zsidótörvényben megnevezett kamarák tagságában, az iparral foglalkozók körében, az egyetemek és főiskolák elsőéves diákjai között. Egyáltalán nem vehettek részt lapok, színházak és mozik vezetésében. Bizonyos árucikkeket nem árusíthattak, korlátozták szállítási tevékenységüket, gyógyszertár-tulajdonosi jogaikat, ingatlanjaik tulajdonjogát, s tovább csökkentették az egyes vállalkozásokban foglalkoztatott zsidó értelmiségiek arányát. — Az 1941 :XV. törvénycikk, vagyis a harmadik zsidótörvény (címe: „A házassági jogról szóló 1894:XXXI. törvénycikk kiegészítéséről és módosításáról, valamint az ezzel kapcsolatban szükséges fajvédelmi rendelkezésekről") faji okok miatt megtiltotta a zsidók és nem zsidók közötti házasságkötést. Börtönt és más büntetéseket helyezett kilátásba a házassági tilalmat megszegők mellett egyes esetekben azokra a zsidókra és nem zsidókra is, akik nemileg érintkeztek egymással. í -J Jelentem, hogy a községi igazoló választmány a 7790/1939- ME számú rendelet 4. §-a alapján dr. Winter Simon, Szauer Andor, Baumann Izidor, Hochhauser Károly, dr. Paszternák Sándor, Friedmann Lipót, Kainer Mór, Kovács Nándor, Wetzler Miksa, Bogenglück Dávid és Lőwy Béla rendes, továbbá Paszternák Oszkár és Vilmos, és Herczog Ede póttagokat a legtöbb adót fizető képviselő-testületi tagok 1939- évi névjegyzékéből törölte... Dr. Förster Kálmán s. k. polgármester (Salgótarján Megyei Város polgármesterének iratai 1939- október 12., 4559/1939.) 50