Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban

Salgótarjáni szociáldemokrata munkások IRODALMI AJÁNLÓ: Balogh Zoltán: Kisiparosok és kiskereskedők Salgótarjánban a várossá válást követően. Palócföld, 1993/1., 39-43. oldal; Cs. Sebestyén Kálmán — Szvircsek Ferenc: Salgótarjáni Új Almanach. Salgótarján, 1997; Dupák Gábor: Salgótarján történelmi kronológiája I. (A kezdetektől 1944-ig). Salgótarján, 1996; Szabó Béla: Salgótarján története. Salgótarján, 1972; Zsidósors Salgótarjánban 1867-1945. Kiállításvezető. Salgótarján, 1994. Beilleszkedési kísérletek és a zsidógyűlölet kibontakozása Salgótarjánban A zsidóknak a keresztény európai kultúrkörben elfoglalt helyzete az újkortól fokozatosan megváltozik... Mindezzel párhuzamosan folyik az egész társadalmi közgondolkodás szekularizálódása, vallási kategóriáktól, vallási alapú előítéletektől, egyházi tekintélyektől és irányítástól való függetlenedése... A szekularizációs folyamat a zsidó rítusközösséget {vallásközösséget} is kikezdte, s választania kellett a zárt rítus- és etnikai {népi} közösség önkéntes fenntartása vagy feladása között... Ennek következtében megjelent a neológ zsidó álláspont, vagyis olyan egyházi szervezet vagy egyházi gyakorlat kialakítása, mely elhagyja a rítusnak összes nem legszorosabban istentiszteleti elemeit, a különböző vallási, étkezési, öltözködési és eljárási szabályokat. Zsidóság és környezet elhatárolódása a legkülönbözőbb pontokon folyékonnyá válik, s a zsidóságnak gyengébb vagy erősebb, felületesebb vagy mélyebb, egyéni vagy tömeges asszimilációja {beolvadása, hasonulása} a legkülönbözőbb pontokon megindul. (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. 1948, 56-58. oldal.) Asszimilációjuk, a helyi közösségbe való beilleszkedésük, a társadalmi életbe való bekapcsolódásuk egyik első lépése, alapfeltétele lehetett a magyarul esetleg nem tudók részéről az őket körülvevő emberek nyelvének elsajátítása. (Ez a huzamosabb időre itt letelepedő, a 19- század második felétől roppant tömegben Salgótarjánba érkező külföldi munkásokra is vonatkozott!) Baráti kapcsolatokat próbáltak ápolni nem zsidó családokkal, nem zsidó egyesületekbe is beléptek. 1895 után a keresztények és zsi4«