Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A zsidóság Salgótarján szolgálatában

A zsidóság Salgótarján szolgálatában A 19. század közepén, még mielőtt Salgó­tarján rohamléptekkel elindult volna a fejlődés útján, mindössze öt kézműves élt itt, s számuk 1880-ban is csak 131 volt. 1891-ben csupán 58 kereskedőt tartottak számon a nagyköz­ségben, s bár a szá­zadfordulón már 518­an voltak, arányai­ban ez még mindig nagyon csekélynek számított. Ezért is tartják úgy a város történetét kutatók, hogy Salgótarján so­káig inkább emlékeztetett egy nagy falu­ra, semmint városra. A fejlődés azonban elindult, s a század derekától több hullámban zsidó vállalko­zók népes tábora érkezett ide. Az első be­jegyzett üzletet Seidner Mózes vegyeske­reskedő nyitotta meg 1869-ben, a század utolsó két évtizedében Tarjánban élő zsidó családfőknek pedig már éppen fele volt kereskedő, vendéglátós vagy kocsmáros. Újsütetű, gyakran ingatag lábakon álló vállalkozásaikat keményen kellett védeni­ük a nem helybeliek versenyétől. Amikor a község képviselő-testülete 1888 január­jában engedélyezte a vidéki iparosok szá­mára, hogy a tarjáni vásárokon szabadon árulhassák terméke­iket, az olyan heves ellenállást és tiltako­zást váltott ki a he­lyi zsidó és nem zsi­dó iparosokból, il­letve a kereskedőkből, hogy a testület jobbnak látta inkább visszakozni. A századvég évtizedeiben a salgótarjá­ni zsidó családfők nagyjából harmada ke­reskedelemből élt. Volt köztük házaló, szatócs, vásáros és ügynök. Ki fával, ki bútorral, zöldséggel, rövidáruval, könyv­vel kereskedett. Egyesek portékáik árulá­sa mellett fuvaroztak, vendéglátással fog­Noha a képviselő-testület mint mindenkor, úgy ma is azon meggyőződésben f^f van, hogy az ipar akkor fejlődnék teljes virágzóvá az országban, ha joga volna il "—* minden iparosnak saját készítményeit nemcsak lakhelyén, hanem azon kívől, az or­szág bármely helyén is elárusítani, ... figyelembe véve és méltányolva a helybeli ipa­rosság felszólamlását, s illetve hogy ... a kézműiparosok száma a községben teteme­sen felszaporodott s még mindig szaporodik, sőt az utóbbi időben oly iparágakat űző iparosok is jelentkeztek településre, milyenek még addig a községben nem laktak, s tekintve, hogy a még jelenleg itt lakó iparosok a községi lakosság szükségletét és igé­nyeit kielégíteni annál is inkább képesek, mert a még nem létező iparágakból eredő áruk is kereskedésekben kaphatók, de reménylendő, hogy rövid idő alatt mindenne­mű, az itteni lakosság igényeinek megfelelő iparág képviselve leend, a képviselő-tes­tületnek folyó évi január hó 16-ik napján tartott közgyűlésén hozott 13. közgyűlési számú határozata ezennel hatályon kívül helyeztetik, s ezen újabb határozattal a kép­viselő-testület azon óhajának ad kifejezést, hogy Salgó Tarján nagyközség heti vásár­jaira nézve ... kimondatnék, hogy Salgó Tarján nagyközség heti vásárjain csak a hely­ben lakó iparosok jogosítvák iparkészítményeket eladni... (Salgótarján Nagyközség Képviselő-testületének jegyzőkönyve, 1888. május 18.) 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom