Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - Az ortodox hitközség és intézményei

Salgótarjáni izraelita hitközség ünnepe (Templomszentelés) A salgótarjáni izraelita templom mindjobban közeleg a befejezéshez. Még a héten megtörténik a magasztos, a lélekemelő ünnepély, a templom felszentelése. A salgótarjáni izraelita hitközség által emelt templom folyó évi szeptember hó 24én tartandó felavatási ünnepély sorrendje: 1. Gyülekezés az iskola termében délután 3 órakor. 2. Vonulás a régi templomhoz. 3. Búcsúbeszéd a régi templomban. Tartja: Főtisztelendő Deutsch Mózes főrabbi. 4. A Tórák [a Mózes öt könyvét tartalmazó tekercsek] kivevése, ima a Tórák kiemelésekor, énekli a főkántor. 5. A Tórák az új templomba vitetnek. 6. A templom kulcsának ünnepélyes átadása. 7. A közönség bevonulása. 8. A Tórák az imaházba bevitetnek, hol az ezzel megtisztelt hitközségi tagok az almemort [a Tóra felolvasására szolgáló emelvényt] hétszer körüljárják, mialatt a kántor „örömhang s üdvösség az igazak sátraiban vagyon" zsoltárt énekli. 9- A Tórák szentélybe helyeztetnek, mire a kántor a „frigyszekrény bezárásához" alkalmi imát ad elő. 10. Zárókőletétel. Beszél: Főtisztelendő dr. Singer Leó rimaszombati főrabbi. 11. Az örökmécs meggyújtása Főtisztelendő Deutsch Mózes főrabbi által. 12. Minche {délesti] imádkozás. 13. Felavató beszéd és ima. Tartja: Főtisztelendő dr. Singer Leó rimaszombati főrabbi. 14. Őfelségéért való ima. 15. Berekesztő dicsének, énekli a főkántor. 16. Himnusz, énekli az ipartestületi dalárda. Este 8 órakor közvacsora a Vadász Szálloda termében. {Salgótarjáni Lapok, 1902. szeptember 14., 2. oldal.) Művészi munka városunkban ...A templomba lépőt káprázatos, élénk színezésű, görög, egyiptomi és magyar motívumú girlandok [virágfüzérek] festői színpompája fogadja. A régi sötét oszlopok, melyeknek tetején bádogformák voltak, mintha eltűntek volna, s helyükbe szép oszlopokon a lótuszvirágszerű ornamentika [díszítés], valamint az összekötő részek egyiptomi ízűek, magyaros zamattal. A minden keret és határ nélkül elhelyezett tóraszekrény (oltárszekrény) méltó környezetet kapott. Tekintettel az architektúrára {az építmény formájára], a szekrény fölött lévő főfalon a mély színű, mintegy a szentek szentélyének függönye van festve, oly hűséggel, mintha valóban mély hullámokban omlana le a magasból. Efölött a legjelentősebb motívumok vannak festve, tekintettel arra, ... hogy semmiféle figurális festés nincs megengedve. Ezek körül csoportosul az illatszerek oltára, majd az „ígéret földjének" stilizált gobelinszerű {leegyszerűsített falikárpitszerű] tájképe. A mennyezet mélykék, szinte szabad látóhatárt nyit a magasba, rajta a sötétebb égboltban fénylő Mózes-tábla, mannaeső, frigyszekrény, a tenger szétnyílt, stilizált hullámaival, s a harsonák. A mély égszínkék célja az is, hogy a templom többi része ezáltal a régi templomok sátorszerűségére emlékeztessen. A főhajót körülveszi fönt 12 színes rozetta [rózsa alakú díszítőelem], a 12 {ősi zsidó] törzs jelképezéseképp, megfelelő színben csoportosítva és a főfalhoz viszonyítva... (A Munka, 1927. október 1., 3. oldal.) <»