Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A salgótarjáni zsidóság élete - Az ortodox hitközség és intézményei

A zsidó gyerekeknek különösen fontos volt a tanulás, hisz ezt írták elő vallási törvényeik, és később zömmel kereskedelemmel, vendéglátással foglalkozván egyébként is létfontosságú volt számukra az általános ismeretek alapos elsajátítása. Salgótarján kezdetben egyetlen, római katolikus elemi iskolája (ekkortájt napjainkkal ellentétben elsősorban felekezeti vagy társulati iskolák léteztek!) azonban mind kevésbé tudta ellátni feladatát, az egyre csak gyarapodó számú kisgyermek tanítását, nevelését. A zsidó hitfelekezet ezért 1871-ben, a zsinagóga telkén, annak közvetlen szomszédságában, egy tanteremmel és egy tanítóval létrehozta az úgynevezett Laskovics-féle magánintézetet, amely azonban a törvény előírásainak sem tudott mindenben megfelelni, s csak „zugiskolának" tekintették. 1876-ban a megyei tanfelügyelő szerint a salgótarjáni „Mózes vallású {zsidó} tankötelesek kivételes állapotban vannak, mert ezek úgynevezett magánoktatásban részesülnek, mely százszor rosszabb". Pár évvel később is 66 zsidó tanköteles gyerekből 29 tanult a Laskovics-féle magánintézetben, ötöt a bányatársulati iskola fogadott be, hármat magántanár okított, a többi viszont egyáltalán nem járt iskolába. „A Salgó Tarjáni izraelita számos tanköteles gyermekek attyai" ezért 1877-ben egy mindenféle vallású gyereket befogadó községi iskola felállítását kérvényezték a község vezetőségétől, s mikor a hőn áhított közös tanintézet csak nem született meg, 1882ben a hitközség végre megnyitotta saját elemi iskoláját. A Salgótarjáni Izraelita Népiskolába fiúk és lányok vegyesen jártak, nemcsak a községből, hanem a környező falvakból is. A kisebbek hit- és erkölcstant, anyanyelvet, beszéd- és értelemgyakorlatot, írást, olvasást, németet, számtant, éneket és héber olvasást tanultak, a nagyobbak pedig már földrajzot, történelmet, természetrajzot, mértant, egészségtant vagy polgári jogokat és kötelességeket is. Salgótarján felekezeti iskoláit 1909-ben az állam átvette az egyházaktól, a zsidó népiskola épületében a II. számú állami leányiskola kapott helyet. A zsinagóga mellett álló egykori zsidó iskola Az izraelita elemi iskola 1882-ben alapíttatott az izraelita hitközség által, két tanteremmel. 1886-ig bérházban volt elhelyezve az iskola, jelenlegi épületét _ [nagyjából a mai Pécskő utca alján, jobb oldalt} 1886-ban nyerte, mely a következő évben bővíttetett. Ezen iskolát a hitközség tartja fenn, jelenleg három tanteremben folyik a tanítás magyar nyelven. Az iskola hatosztályú, felszerelése hiányos. Jelenlegi tanítóik Eckstein Lipót, Földes Henrik és Földesné Láng Róza, mindnyájan oklevelesek. A tanulók 10 évi átlagos száma: 120, mindennapi 10 ismétlő. A szegény tanulókat a hitközség maga látja el tanszerekkel, s tandíjmentességben részesíti. (Pacséri Károly: Nógrádvármegye népoktatásának története. 1900, 225. oldal.) 20