Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A zsidóság megtelepedése Salgótarjánban

esett áldozatul, sokan pedig egy jobb sors már régóta tudtak a földben rejtező kincsreményében inkább elmenekültek a meg- ről, a szénről, jankovich, a „tarjáni nábob" próbáitatások elől. (1850 márciusában pél- azonban hallani sem akart a széntelepek feldául azért került sor zendülésre Salgótarján- tárásáról, így valóságos kerékkötőjévé vált ban, mert a földesúr, Jankovich Antal, az faluja fejlődésének. Az alábbi sorokat még évekkel korábban eltörölt jobbágyi szolgál- 1818-ban vetette papírra egy erre utazó antatásokat óhajtotta újra behajtani!) Ekkor gol orvos: ... Jankovich úr tudja, hogy vadaskertje alatt gazdag széntelep vár feltárásra, és mégsem enged hozzányúlni. Ötszáz lélek él a falujában, ezek legtöbbje a tél „ derekától aratásig támolyog az éhségtől, ő maga is pénztelen... De fél a polgártól, aki a szükséges tőkét már többször felajánlotta a bánya feltárásához, és fél a paraszttól, aki így megszűnne jobbágy lenni és szabad bányász lenne belőle. És a félelem konzervatívvá {maradivá} teszi: ha őseinek jó volt így Károly Róbert óta, jó lesz neki így is, meg azután, ha itt valami koszos bánya és föstös hámor lenne, hová is hívhatná meg nemes barátait vadászatra? (Szvircsek Ferenc: A szénbányászat hatása Salgótarján fejlődésére Lásd: A Nógrád Megyei Múzeumok Evkönyve XI., 1985, 369-372. oldal.) 1840:XXIX. törvénycikk A zsidókról Addig is, míg a zsidók állapotjáról a törvény bővebben rendelkezik, ezúttal határoztatik: 1. §. Mindazon zsidók, kik az Országban vagy kapcsolt Részekben születtek, valamint szinte azok is, kik az itteni lakásra törvényes úton engedelmet nyertek, ha ellenök erkölcsi magokviseletök tekintetéből bebizonyított alapos kifogás nincsen, az egész Országban és kapcsolt Részekben akárhol szabadon lakhatnak, — kivévén egyedül az 1794-dik esztendei XXXVIII. törvénycikkelyben említett bányavárosokat s azon helyeket, melyekből a bányák és bányászi intézetek tekintetéből törvényes régi szokás mellett jelenleg kizárva vannak. 2. §. A fennálló feltételek mellett gyárokat zsidók is állíthatnak, kereskedést és mesterségeket akár maguk kezükre, akár vallásukbeli legények segítségével is űzhetnek, s ifjaikat ezekben taníthatják, azon tudományokat pedig és szép mesterségeket, miknek gyakorlatában eddig is voltak, ezután is gyakorolhatják. 3. §. Egyébiránt köteleztetnek, hogy állandó vezeték- és tulajdonnevekkel éljenek, a születendők pedig vallásuk papjai által vezetendő anyakönyvben bejegyeztessenek; - továbbá kötelesek: 4. §. Minden okleveleket és szerződéseket a hazában és a kapcsolt részekben divatozó élő nyelven szerkesztetni. 5. §. Amennyiben az izraeliták [zsidók} polgári telkeknek (fundus) szabad szerezhetése gyakorlatában lennének, az ily városokban ezen gyakorlat jövendőre nézve is megállapíttatik. 6. §. Minden ezen törvénnyel ellenkező törvény, szokás, rendelet vagy határozat eltörültetik és megszüntetik. (Magyar Törvénytár 1836-1868. 113- oldal.) fi