Salgótarjáni zsidótörténet általános és középiskolások számára - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 42. (Salgótarján, 2004)

A zsidóság megtelepedése Salgótarjánban

Kik is a zsidók? Nyelvészeink szerint a zsidó szó a héber Jehuda törzs (Izrael 12 törzsének egyike) nevéből szláv közvetítéssel került be a magyar nyelvbe. Roppant nehéz meghatározni a zsidóság fogalmát, hiszen az más és más tartalommal bírt koronként, de változatos jelentéssel ruházták, ruházzák fel akár egymás kortársai is. Bibó István 1948-ban így írt erről: „Miféle társadalmi képződmény az európai zsidóság? A magyar közéletben évtizedek óta úgy teszik fel a kérdést, hogy faj-e, vagy felekezet? ... A kérdés ... hamisan van feltéve. A cionisták, a nemzeti és politikai öntudattal bíró zsidók szerint a zsidóság sem nem faj, sem nem felekezet, hanem külön nemzet vagy nemzeti kisebbség. Ez így azonban csak a politikai öntudatú zsidókra igaz... Az egész zsidóság azonban nem egy nemzethez tartozik, nincs közös nemzeti tudata, sem közös állama... Egyetlen szóval, egyetlen formulával tehát nemigen lehet a zsidóság mai társadalmi helyzetét, mely a legkülönbözőbb irányokban való átmenet állapotában van, megragadni. Amikor a következőkben zsidókról és zsidóságról beszélünk, akkor ez nem jelenti és nem jelentheti mindig ugyanazoknak az embereknek a körét, hanem egy változó kiterjedésű embercsoportot jelent aszerint, hogy milyen vonatkozásban van róla szó: ... ha a zsidó vallásról, úgy a zsidó vallásúakat, ha a zsidó nemzetről vagy nemzeti kisebbségről, úgy a nemzeti öntudattal bírókat, ha a zsidók lelki vagy magatartási reakcióiról, akkor azokat, akik a zsidóság valamiféle közösségébe még beletartoznak, ha a környezetnek a zsidókkal szembeni reakcióiról van szó, akkor azokat jelenti, akiket a környezet zsidókként számon tart, ha pedig a zsidóüldözésekről van szó, akkor az üldözők által megszabott kört jelenti." (Bibó István: Zsidókérdés Magyarországon 1944 után. 1948, 44-45. oldal.) 1830-as években még csak Tarján szomszédságában, a mai Zagyvapálfalva és Somoskőújfalu területén laktak zsidó családok.) A törvénynek egyébként országszerte nagy hatása mutatkozott: Heves vármegyében például a zsidóság arányának másfélszeres növekedését hozta. A 19. század derekától számos törvény, országos rendelkezés könnyített a zsidók sorsán (1851: szabad iparűzési és kereskedelmi jog, I860: birtokképesség, lakhatás a bányavárosokban, újabb foglalkozások szabad űzése, 1867: politikai és polgári egyenjogúság elnyerése közülük a legfontosabbak), ám időközben roppant változások történtek Salgótarjánban is. Vidéki és városi zsidó ábrázolása A falura kezdetben sötét korszak köszönaz 1840-es évekből ^tt. Lakóinak tetemes része a kolerának ie