Salgótarján történelmi kronológiája II. 1945-1977 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 39. (Salgótarján, 2002)

KRONOLÓGIA - 1944 -1945

24 1945 dort, a városi NB elnökét egyhangúlag választotta meg - még mindig ideiglenes jelleggel - polgármesternek. (XXII. 101. 1., St. tört. 271. p.) 1945. augusztus 5. - Az MKP demonstratív népgyűlést szervezett kb. 5 ezer fő részvételével a Szovjetunióval való szövetség erősítése érdekében. (Kisbenedek 1985.) 1945. augusztus 6. - Blanár Sándor polgármesterré választása miatt lemondott az NB elnöki tisztéről. A megüresedett posztra Oczel János az MKP nevében Csorba Jánost (SZDP) javasolta, ezzel is hangsúlyozva, hogy az MKP együtt akar működni a demokratikus pártokkal. Csorba Jánost megválasztották elnöknek. (XVII. 3. jkv. 1945. VIII. 6.) - A tiszti főorvosnak küldött jelentés szerint a st-i bányakórház rendszeresített ágyszáma 130, de ebből csak 60 működött 4 orvossal, 13 ápolóval és 28 egyéb személyzettel. Teljes károsodást szenvedett ágy, fehérnemű, műszerek tekintetében. Az acélgyári kórházban 40 ágy működött, 3 orvossal, 5 ápolóval és 4 egyéb személyzettel. Háborús kárt nem szenvedtek. (Habonyi 1971.) 1945. augusztus 8. - Az NB dr. Sipos Károly gimnázium igazgató javaslata alapján úgy határozott, hogy szeptember 1-től a gimnázium egy évre megkapja a volt csendőriskola épületét. Az addig ott működő járási rendőrkapitányság a kislaktanyába költözik, ahonnan a határvadász alakulat az üresen álló nagylaktanyába megy át. Ugyanekkor az NB elfogadta és a képviselő-testületnek továbbította a pártközi értekezlet azon javaslatát, hogy a város utcáit a magyar demokratikus szabadságharc vértanúiról nevezzék el. (XVII. 3. jkv. 1945. VIII. 8.) - Az MKP Megyei Pártbizottsága határozatot hozott, hogy a nem üzemben dolgozó párttagok összefogására kerületi pártszervezeteket kell alakítani. (Végeredményben ez nem valósult meg, hanem városi pártszervezet jött létre, melynek Németh Gyula volt a titkára. Azonban a többi pártszervezet fölötti felügyeleti jogkört 1947 március l-ig, a városi pártbizottság létrejöttéig, a járási pártbizottság gyakorolta.) (Kisbenedek 1985.) 1945. augusztus 9. - A képviselő-testület a pártközi értekezlet javaslatára a városi rendőrkapitányi posztra Smelkó József mellett Nagy István jelölését is továbbította a BM-be. (XXII. 101.1.) - A képviselő-testület a társadalmi szervezetek és pártok bevonásával bizottságot alakított a város utcái és terei nevének felülvizsgálatára, mert a „demokratikus átalakulásnak a város külső életében is meg kell nyilvánulni és el kell tűnni az utcákról azoknak a neveknek, amelyek a letűnt korszakra igyekeznek emlékeztetni."A bizottság tagjai: Aczél Béla, Felföldi István, Bácskai István és Kun Barnabás, referens Szentpétery János főmérnök. (XXII. 101.1.) 1945. augusztus 13. - A polgármester jelentése szerint a város lakossága 18850 fő. 300 kereskedő és 316 iparos mellett három üzem van: dr. Külkey Lajos ecetgyára, Kovács Béla likőrgyára és a Hangya Szövetkezet. (XXII. 102. 8135/1945.)