Salgótarján történelmi kronológiája II. 1945-1977 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 39. (Salgótarján, 2002)
KRONOLÓGIA - 1944 -1945
1945 25 1945. augusztus 20. - A magyar labdarúgó válogatottban szerepelt az első st-i játékos, Vincze Gyula az Ausztria elleni mérkőzésen. (Bálás R.-Kálovits G. 38. p.) 1945. augusztus 29. - Az NB Csorba János elnököt és Reiner István jegyzőt delegálta az Országos Nemzeti Bizottság szeptember 4-i alakuló gyűlésére. (XVII. 3. jkv. 1945. VIII. 29.) 1945. szeptember 1. - A VKM 31585/1945. számú rendeletével elválasztotta a gimnáziumot és a kereskedelmi középiskolát, valamint engedélyezte a teljes állami gimnázium szervezését. (St tört. 296. p.) 1945. szeptember 9. - A St-ban működő szakszervezetek vezetőségeinek összgyűlésén felszólalt Kossá István a Szakszervezeti Tanács főtitkára. (Kisbenedek 1985.) 1945. szeptember 15. - Polgármesteri jelentés szerint St-ban a 2293 ház közül 245 sérült meg a háború során. 5 rommá vált, 20 súlyosan, 220 könnyebben rongálódott meg. A 4773 lakás közül 110 vált lakhatatlanná. (XXII. 102. 9299/1945.) 1945. szeptember 19. - Az NB beszüntette a St-i Kaszinó Egyesület működését. (XVII. 3. jkv. 1945. IX. 19.) 1945. szeptember 21. - A nemzetgyűlési választásokra a belterületi szavazókörök számát 30-ban, a külterületiekét 3-ban állapították meg. (XXII. 102. 10149/1945.) 1945. szeptember 25. - A szovjet szakszervezeti küldöttség látogatása alkalmából kb. 10 ezer fő részvételével nagygyűlést tartottak, melynek szónoka Kossá István, a Szakszervezeti Tanács főtitkára volt. (Kisbenedek 1985.) 1945. szeptember - Az általános iskola létrehozását szabályozó VKM rendelet nyomán a városban a tárgyi és szakmai hiányok következtében csak az acélgyári és a II. számú fiú- és leányiskolában indult be a 8 osztályos oktatás. (St. tört. 296. p.) 1945. október 17. - A Főtéren gyári munkások és bányászok tüntetésen követelték az élelmezés megjavítását. (St. tört. 272. p., Kisbenedek 1985.) 1945. október 21. - Az MKP választási nagygyűlést tartott, melyen felszólalt Kádár János és Kovács István. (Kisbenedek 1985.)