Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)
507. a) A salgótarjáni sortűz kapcsán az Országos Rendőr-főkapitányság munkatársai által készített helyszíni szemle jegyzőkönyve – Salgótarján, 1956. december 13.
lőli részénél négy, az épületet hosszirányában érintő lövedék által okozott sérülési nyom volt található. A bizottság tagjai ezután az iskolával szemben lévő új házat vizsgálták meg, és ennek során megállapították, hogy az azon levő kisebb-nagyobb vakolathiányt, illetve leválásokat nem lövedékek [okozták], hanem az oltatlan mészből készült vakolat lepergett. Ezt a körülményt bizonyították a ház közelében lévő tanács gépkocsigarázsában szolgálatot teljesítő személyek, valamint bizonyította az időközben a helyszínre megérkezett fegyverszakértő véleménye. A házon lövedéktől származó sérülés nem volt található. Az eljárás során a bizottságnak a tanács gépkocsigarázsában szolgálatot teljesítő személyek elmondották, hogy a kérdéses időben, vagyis december 8-án, a délelőtti órákban a tanács épületének az úthoz kiszögellő részénél és a szemben lévő 91. sz. ház végénél a helyi karhatalmi alakulatok lezárták az utat és senkit nem engedtek a rendőrkapitányság irányába. A tanács gépkocsigarázs-bejárati részénél még az út el volt zárva két db TEFU-kocsival is, amit az elmondás szerint nem karhatalmi alakulatok helyeztek oda. A garázs dolgozóinak elmondása alapján a bizottság megállapította, hogy az említett helyen történt lövöldözés során hat személy vesztette életét. Hogy hány sérült lehetett az említett helyen, azt a bevont személyek megmondani nem tudták. A további vizsgálódás során, a megyei főkapitányság felé haladva, a tanács épületét vizsgálta meg a bizottság, az utca felőli részen. Az épület előtt elhaladva, azon olyan sérülést nem állapított meg, amely esetleg lövedék által keletkezett volna. Amikor az épületnek arra a részére ért a bizottság, ahol az épületnek az utca felé kiszögellő része volt, ott megállapította, hogy a földszint magasságában lévő ablakon és egy, a második emeleten lévő ablakon hosszanti irányú, lövedék által okozott sérülés van. Mindkét ablaknál a lövedék először az ablak kőből készült peremét érte, utána az ablak másik oldalának kövéhez ütődve becsapódott. A lövés irányát a két sérülésből a fegyverszakértő bevonásával úgy állapította meg [a bizottság], hogy [az] a sérülési hellyel szemben levő, kiszögellő, [a] tanács épületéhez tartozó garázs tetejéről jöhetett. A további irányára a lövedéknek következtetni úgy lehet, hogy az a megyei főkapitányság irányába repült volna. A tanácsházának hátsó részét is megvizsgáltuk, azonban azon semmilyen sérülést nem észleltünk. A bizottság értesülést szerzett arról, hogy a tanácsházán talált sérüléseket a tanácsház gépkocsigarázsának tetején elhelyezett fegyveres személy okozta. Az értesülés szerint a személyt a tanács védelme érdekében, hivatalosan helyezték el a garázs tetején. A főkapitányság épülete felé, az úttesttől beeső tűzoltóépületet vizsgálta meg a bizottság, azonban azon semmilyen lövedéktől származó sérülést nem talált. A bizottság a helyszíni eljárás során visszaérkezett a megyei rendőrkapitányság épülete elé. Mivel a fent már említett többi sérült házakat a bizott468