Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

476. Mindszenty József forradalomban játszott szerepét elemzi a Nógrád megyei sajtó munkatársa – Salgótarján, 1956. december 8.

Az október 23-án megindult demokratikus népmozgalomba ügyesen bekapcsolódva, és azt fedezékül felhasználva felvonultak az ellenforradalom különböző árnyalatú erőt melyeket a kommunistagyűlölet és a népi demokratikus rend megdöntésének célkitűzése egyesített. Eme erők tényleges vezető rétegét - eddigi adatok szerint - a Horthy-fasizmus tipikus képviselői alkották. Hozzájuk tartozik Mindszenty bíboros is. Az ellenforradalmi erők horthysta vezető rétege Mindszentyt mint „pártokon felül álló" s egyben a katolikus egyház mozgósítására is képes politikai vezetőt akarták, legalábbis egy átmeneti időre, a Nagy Imre-kormány félretolásával előtérbe állítani. Október 29-én és 30-án már nyílt agitációt folytattak egy „Mindszenty-kormányért". A Rákóczi téren már gyűlést is szerveztek ezzel a követeléssel. Ugyanakkor megszervezték Mindszenty kiszabadítását a házi őrizetből és Budapestre hozását. Mindszentyt október 30-án hozták el a felsőpetényi kastélyból, és a Rétságon állomásozó páncélos ezred laktanyájába kísérték. Mindezt ugyanis a rétsági páncélos ezredparancsnok helyettese: Pálinkás Antal őrnagy szervezte meg.

651 Pálinkás Antal őrnagy nem más, mint az 1919-es ellenforradalom egyik közismert figurájának, Pallavicini őrgrófnak a fia. Az ifjú Pallavicini, aki Ludovika Akadémiát végzett horthysta tiszt volt, a felszabadulás után ügyesen kiadta magát a népi demokrácia hívének, aki „szakított" grófi családjával és nevét is megváltoztatta. így lett belőle Pálinkás. A honvédségben mindezt tudták róla, de elhitték, hogy a néphatalom és a szocializmus híve lett. Mihelyt azonban alkalma lett az ellenforradalmat nyílt arccal szolgálni, rögtön levetette álarcát, és sietett „nagy tettet" végrehajtani az ellenforradalom számára. Mindszenty bíborost október 31-én kísérték Budapestre. A menetet Pálinkás-Pallavicini állította össze. A bíborost először a budai várba vitték, az Úri utca 62. sz. alatti palotába. Budapestre jövetele után Mindszenty gyorsan tájékozódott, és 3-án, szombaton este a rádióban „szózattal" lépett fel, melyben minden önmegtartóztató igyekezete mellett is elég nyíltan kifejtette az ellenforradalom célkitűzéseit. A bíboros a népi demokratikus rendről nyíltan mint „bukott rendszerről" beszélt. Az ellenforradalom felülkerekedését ő már tényleg diktálta. Kerülte ugyan azt, hogy egyenesen kifejezze a tőkés-földbirtokos rendszer visszaállítását célzó törekvésüket, viszont nyíltan hirdette, hogy a magántulajdon a helyreállítandó rend alapja. A lényeget megmondta: a köztulajdoMindszenty Józsefre és Pálmkás-Pallavicini Antal október végi - november eleji kapcsolatára ld. Tyekvicska Árpád: A bíboros és a katona. Mindszenty József és Pálinkás-Palavicini Antal a forradalomban. Bp., 1994. 408