Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-os forradalom Nógrád megyei okmánytára II/2. 1956. november 14.–1957. január 16. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 37. (Salgótarján, 2002)

336. A Nógrád Megyei Munkástanács alakuló ülésének jegyzőkönyve – Salgótarján, 1956. november 21.

Üzemanyaggal sajnos nagyon rosszul állunk. Segítségünkre sietett a Csehszlovák kormány, és harmincezer liter üzemanyagot adott. Emellett a megye területén is van kisebb tartalék, így Rétságon hatezer liter, Szécsényben ötezer liter, [amivel] hat-nyolc napra biztosítva vagyunk. Mi bízunk abban, hogy megfelelő [mennyiségű] üzemanyag fog rendelkezésünkre állni, és fennakadás nem lesz. A következő lépés az, hogy a küldöttek összefüggésében lássák a problémáinkat. El kell mondani, hogy milyen tények akadályozzák a munka felvételét. Rendkívül súlyos a helyzet az áramellátás területén. A Salgótarjáni Erőműnek naponta ötven vagon szenet kellene elhasználnia. [A] tegnapi nap folyamán tíz vagont kapott, van még ezen kívül ötven-hatvan vagon tartalék, amely összesen másfél napra elég. De ha ez elfogy és nem adunk szenet nekik, [az Erőmű] le kell, hogy álljon. A szlovákok, akik eddig adtak áramot, most bejelentették, hogy tovább nem tudnak adni, és úgy néz ki, hogy saját erőnkre vagyunk kénytelenek támaszkodni, és ha nem kap az Erőmű szenet, továbbra nem tudunk áramot biztosítani. Az Acélárugyár napi szükséglete harmincöt vagon, a mai napon három vagon szenet kapott. Mi nem hibáztathatjuk az üzemek dolgozóit. A legdöntőbb feladat az, hogy a bányáknál valahogy beinduljon a munka. Én a bányászok követeléseivel kapcsolatban külön álláspontra nem tudok helyezkedni. Én úgy tudom, hogy a kormány megfelelő intézkedéseket adott arra, hogy a követeléseik teljesítve legyenek, [így például] a többpártrendszer, a titkos választás, az orosz csapatok kivonása. (Közbeszólás: [a] nagybátonyi küldött felteszi a kérdést, hogy a Kádár-kormány mikor tesz olyan nyilatkozatot, amelyben elismeri a magyar dolgozók sztrájkjogát, avagy nem ismeri el?) A küldöttnek az a válaszom, hogy akik a szeptemberi, illetve az október 23ai eseményeket átélték, úgy gondolom, hogy éppen ezek az események [a] biztosítékai annak, hogy Magyarországon a munkásosztálynak meglegyen a sztrájkjoga. Az október 23-ai események elsöpörtek minden olyan akadályt, amely a múltban megkötötte a munkásosztály kezét; és nem volt [meg] a múltban az az alapvető joga, hogy ha követelését a kormány nem teljesítette, a sztrájk jogával éljen. Én az hiszen, hogy most nincs olyan erő, amely a munkásosztálytól a sztrájkjogot elvegye. Én befejezem azzal, hogy nagyon meg kell gondolni az elkövetkezendő napokban - [s ez] különösen a bányászoknak szól -, hogy vajon mit csinálunk a megyében. Jelen pillanatban arról van szó, hogy magában a megyében hogyan tudjuk a szükségletet kielégíteni. Az a szénmennyiség, ami [a] tegnapi. napon volt ezerkétszáz tonna, nem elegendő mennyiség. Ha így megy a termelés, [annak] rendkívül súlyos kihatásai lesznek. Sokáig képtelen a kormány bizonyos fizetéseket folyósítani, mert kimerül az államháztartás. Ha 132