Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Jávor Kata: Polgár vagy dzsentri? A köznapi, illetve ünnepkultúra eltérései a Zsolnay család négy nemzedékében

lyi, lefelé elkülönítő mentalitás. Vilmos kivételével a többi testvér esetében nincs biztos adatunk ebben a vonatkozásban. Vilmos csak egy nevet ad gyermekeinek, kivéve a fiát, akinek valószínűleg családias érzéstől hajtva, mint egyetlen fiúnak adja nagyapjáé mellé a saját nevét is. Cölesztin és Ignác keresztnévadási gyakorlata valószínűleg csak látszólag mutat hasonló irányba az úri középosztályba igyekvő testvéreivel, annál Ignác szuverénebb, Cölesztin meg talán sodrődóbb, kevésbé céltudatos alkat. Ignác esetében egyfajta, a családdal szemben érzett dacot is feltételezhetünk még a hagyományos családi nevek elkerülésében is, amely majd később a családból való teljes kiszakadásában manifesztálódik. Kitűnik mindez abból, ahogy a családi beszámolók alakját elénk állítják, ő a család szerint az a fiú, „akinek semmi sem sikerült". Nem csoda, hogy egészen Romániáig megy, s majd végérvényesen ott települ le. Jelentős életstratégiabeli különbség mutatkozik a Zsolnay fivérek között gyermekeik aspirációit, azok pálya-, és házastársválasztását illetően is. Imre egyetlen fiát, Gyulát jogásznak taníttatja. Ami ezt a pályaválasztást illeti, figyelemre méltó, hogy mint egyetlen fiú, nem apja bútorüzletét viszi tovább. Ez eltér a polgári ethosztól, amely szerint az apa megkezdett művét a fia már azzal az előnnyel viszi tovább, amit az addig beleölt családi munka és pénz jelent. Ignác egyetlen fia, Gyula sem folytatja apja hivatását, a keramikusságot, de azt sem mondhatjuk, hogy attól teljesen idegen pályát választ, amikor szobrász lesz. Cölesztin fiáról semmit nem tudunk, Ferdinánd egyetlen, a sportban, pontosabban a kerékpározásban kiváló teljesítményt mutató fia fiatalon öngyilkos lesz. Vilmosnak ugyanakkor mindhárom gyermeke valamilyen módon apja megkezdett művét folytatja, amiről majd a későbbiekben lesz szó. A többi fivérnek lányai vannak, magasabb szintű képzésüknek nincs nyoma. Ami a házastársválasztásokat illeti, György és Imre leányai pozicionálisan magas társadalmi státust jelentő házasságot kötnek, amikor magas rangú katonatisztekhez, illetve állami főlúvatamokokhoz mennek feleségül. György leányát Baltha Béla generális veszi feleségül, és Imre lányai is „jó partikat" csinálnak. Öt leánya közül egyről semmit sem tudunk, a többi négy lány férje ezredes, alispán, törvényszéki tanácselnök és miniszteri tanácsos - tehát mindnyájan a katonai, illetve a főhivatalnoki elitből rekrutálódnak -, az úri középosztály oszlopos tagjai. Imre leányai házasságukkal lényegében apjuk fölé emelkednek. Egy későbbi családi levélből kiderül, hogy Imre egyik leányunokája egy „zsidó mérnökhöz ment feleségül" .

n Ez már az addigi választásoktól elütő döntést jelent. Vilmos két leánya ősi nemesi családok sarjaival köt házasságot, de e férjek főiskolai végzettségüket (geológia, illetve építészet) és puritán, értékorientált életstílusukat tekintve is inkább a meritokratikus értelmiségi polgársághoz tartoznak, s a „tudás-elitbe" jutnak el.

12 Zsolnay Vilmos lányai szerelmi házasságot kötnek, s rüncs okunk ennek ellenkezőjét feltételezni György és Imre lányairól sem. Vilmos egyetlen fia, Miklós, már idősebb emberként, ötvenhárom éves ko11 MATTYASOVSZKY-ZSOLNAY M. 1967. 12 GYÁNI G. 1998, 207. p. 202