Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Hatos Pál: Emlékezet, identitás, ünnep. A genfi történeti hagyomány eszköztára

nikáktól franciául írták (néhány 17-18. századi teológiai értekezést leszámítva), ami egyfajta kontinuus keretet biztosít a történeti hagyomány rétegei számára.

40 Figyelemre méltó tény, hogy még a 18. század végén Genf irodalomtörténetét író Senebier is a genfi francia „köztes" helyzetére panaszkodva sajnálkozik a szép franciaságú genfi irodalmi művek hiánya miatt.

41 Nem hagyhatjuk ki a médiák felsorolásakor az olyan közvetetten „beszélő" üzenethordozókat, mint az építészet és a városkép-alakítás. A városkép alakítása már a város függetlenségének kezdeteinél nagy szerepet játszott. Az 1530-as években lerombolták az elővárosokat, s Genf köré hatalmas erődítményrendszert húztak, amely egészen a 19. század elejéig gátat szabott a város demográfiai terjeszkedésének. Az első, 16. századi krónikaírók Genf fizikális megkisebbedésében a lélekbeli megnagyobbodást látták, amely a város „eddigi szépségét erőbe fordította át".

i2 William Monter angol kutató felhívta a figyelmet arra, hogy a mai genfi óváros képe főként a 18. századi gazdasági prosperitás eredménye.

43 A 18. század urbanizációja új megosztottságokat is kifejezett: az óváros dombjának magaslatát a patrícius-oligarchia, a „fentiek" palotái foglalták el, míg az alacsonyabban fekvő utcák lakossága - a „lentiek" - a város polgárságának alsóbb, iparos polgárságát jelentette. Az elnevezés igen gyakori megjelölés és identifikációs stratégia volt a 18. századi társadalmi küzdelmekben.

44 40 A kivételek: Benedict Turretini, Abraham Scultetus reformációjubileumi kötete számára készített összefoglalója (TURRETINI, B. 1620); Frédéric Spanheim 1635-ös akadémiai emlékezőbeszéde (SPANHEIM F. 1635), valamint Benedict Pictet latin nyelvű prédikáció-gyűjteményének reformáció-történeti darabja (PICTET, B. 1720, 87-164. p.). 41 „Avouns encore qu'il y a un Men petit nombre d'Ecrivains Genevois qui aient écrit purement en francois: cela ne viendroit-il point de ce que la langue nationale n'est pas toute rigeur la langue francoise? ... il est clair qu'on sauroit écrire correctement dans une langue qu'on est entrainé presque malgré soi a mal parier." SENEBIER, J. 1786,

1. kötet, 59. p. 42 „Dedans la ville et ses fauxbourgz, le contenant et le contenu estoit tout change. Les beaux et playsantz fauxbourgz telz que havons descritz au commencement estoíent tellement arrasez qu'il n'y estoit demeuré pierre sur pierre, et faisoit-on de la matiere d'iceux des murailles, et forteresses nouvelles, convertissant beauté en force." [kiemelés tőlem - H. P.] Az 1562-ből származó szöveget közli TRIPET, M. 1987, 3. p. 43 „Calvin's Geneva was a poor and austere city which could not afford to construct new buildings in her crowded space..

. When Geneva began to be a rich city, in the seventeenth and eighteenth centuries, the buildings that had existed in the heroic but uncomfortable age of Calvin were generally replaced. Today's tourist, traveling around the old city of Geneva, is actually looking at the city of Rousseau and Voltaire, not of Calvin. No private homes built during the sixteenth century survive in Geneva today.

.." MONTER, W. 1967, 4. p. 44 „La ville est sítuée sur un coteau, et le sommet de ce coteau sur lequel on a construct, dans le dix-huitieme siecle, d'assez belles maisons, est devenu le quartier recherche, de la la distinction des gens du haut et des gens du bas, et le reproche de vanité chez les uns et de jalousie chez les autres; ce qui a fait dire, que si la ville eut été plate, il n'y aurait jamais eu de dissensions." (PICOT, J. 1811,1. kötet, VII. p.) Az urbanizáció fejlődéséhez: BLONDEL, L. 1946; BEERLI, C. A. 1983; az urbanizáció identitásalakító szerepéhez: PIUZ, A. M. 1990, 3-22. p. Az 81