Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Tóth G. Péter: „Európa véres színháza”. A fájdalom, a kegyetlenség és a vértanúság kultúrája a kora újkori Magyarországon

dalom és a szenvedés ábrázolásának másik oldalát a túlvilági démonokat, ördögöket ábrázoló utolsó ítélet, pokol- és purgatórium-képek valósították meg. A Radocsay Dénes középkori magyarországi táblaképeket bemutató adattára szerint az utolsó ítélet ábrázolása található a kisszebeni Keresztelő Szent János-főoltáron (1500-1510), a németújvári Batthyány-Házi oltár kán (1430-1440), a tárnod Szent Miklós-oltáron (1500-1510) és egy zábrezsi, két oldalára festett 15. századi táblán. Pokolábrázolás fordul elő egy szentbenedeki, Szolnok-Doboka megyei (1510-1520), egy oldalára festett táblán, valamint még néhány 15-16. századi oltárképen. A napba öltözött asszony és a sárkány ábrázolása szintén a szentbenedeki oltáron fordul elő.

66 A purgatórium-ábrázolások viszonylagos hiánya természetesen nem jelenti azt, hogy a tisztítótűz elképzelése ne lett volna ismert Magyarországon. Valószínűbb, hogy csak a képi megjelenítése torlódott a 15-16. századra, hisz a tisztítótűz ideológiája már a 14. századtól jelen lehetett a magyarországi irodalomban és folklórban. A képi ábrázolások mellett a pokol-, purgatórium- vagy túlvilágjárásokat megörökítő látomás-elbeszélésekben is a túlvilági büntetések személyre szabott változatainak megjelenését és a büntetéseket taglaló leírások részletekbe felejtkező elburjánzását figyelhetjük meg. Ezekben a látomás-elbeszélésekben gyakran a hóhértechnológiai részletességgel készült, a hóhérnak és a sintérnek kínokat kínokra halmozó beteges fantáziája kerül előtérbe. János Mennyei Jelenésekről Való Könyvével szemben, ahol a megjósolt világvégét grandiózus, kozmikus méretű sorscsapások és festői eszközökkel megrajzolt hatalmas pozitív alakok ábrázolásai követik, ezekben a szövegekben mindenekelőtt a kínzókamrák tárulnak elénk. A végítélet és a bűnösök ördögök általi kmzatásának ábrázolásai valószínűsítik, hogy a kor emberének hite a pokol és a pokoli gyötrelmek valódiságában hozzájárult ahhoz is, hogy a képek megalkotása és látványa olyan esztétikai megelégedettséget okozott, mely akár a megtisztulás érzetét is kelthette. Gurevics szerint a pokoljárások látomásszövegeiben nem a pokol leírásán van a hangsúly, hanem a túlvilágon a lelkekre váró fizikai és lelki fájdalmak ábrázolásain, melyek megtisztítják bűneitől a lelket és felkészítik a gyönyörök birodalmába való átjutásra. A tisztítótűz fogalma az irodalomban nem sokkal Dante előtt kristályosodott ki, az ikonográfiában pedig csak a 15. században. A lelkek által a síron túli világban elszenvedett kínok nagy része tehát nemcsak az e világi bűnök büntetése, hanem az örök szenvedés fenyegető lehetőségétől való megszabadulás eszköze is volt egyben. Mivel azonban bűnbánatot az ember már e világon is tarthatott, a purgatórium megjelenítése a földi világ fizikai kínjaihoz és büntetés-végrehajtásához igazodott. A bűnösökre kiszabott testi szenvedések a lélek megtisztulását eredményezték, ezért a jelenség alkalmanként egyáltalán nem különbözött a fizikai kínvallatástól.

67 A korai magyarországi látomásszövegekben, mint Krizsafán fia György (1353) vagy Tar Lőrinc (1411) pokoljárása, Drichtelmus vitéz jeges-tüzes pokolban (1521) tett utazása vagy Mikházy Szécsi János rettenetet kel66 RADOCSAY D. 1955, 34., 356., 411., 432., 455., 460. p. 67 GUREVICS, A. J. 1987,194-195., 255-256. p. 31