Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Feischmidt Margit: A történelemről egy antropológus szemszögéből: - Az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon és a magyar kisebbségek körében

FEISCHMIDT MARCIT A történelemről egy antropológus szemszögéből: Az 1848-as forradalmak százötven éves évfordulója Magyarországon és a magyar kisebbségek körében* A történelmet, a történeti emlékezetet egy adott korra, politikai, társadalmi helyzetre jellemző társadalmi konstrukciónak tekintem meghatározó és mára gazdag irodalommal rendelkező szemlélet a társadalom- és történettudományokban. E felfogás gyökerei a század húszas éveire nyúlnak vissza, amikor Maurice Halbawchs

1 a durkheimi szociológia alapjain az emlékezet társadalmi meghatározottságát megfogalmazta. Azóta hatással volt rá mind a szociológia társadalmi konstruktivista fordulata, mind a történettudomány kritikai irányzatai, nem kevésbé a reprezentáció, tudás és hatalom összefüggései iránti érdeklődés a társadalomtudományok minden területén.

2 Hatalom és történelmi emlékezet viszonyát a modern társadalmakban - a legtöbb értelmezés szerint -a hegemóniára való törekvés határozza meg, vagyis egyetlen, az állam által ellenőrzött diskurzus és szimbólumrendszer alkotja „a" történelmet, a múlt egyetlen legitim képét. Az állam - és itt elsősorban a modern nemzetállamokról van szó - a múlt reprezentációja fölötti monopóliuma révén emlékezetközösségeket

3 hoz létre. Az érvényes tradíciókat egyfelől az állami oktatás teszi magától értetődő, az identitás részévé is váló ismeretté. Másfelől a hagyományokat a történelmi megemlékezések, nemzeti ünnepek révén - Hobsbwammal szólva - „találják ki", tartják a társadalom emlékezetében, illetve fogalmazzák újra, „időszeríísítik", ha az új társadalmi, politikai kontextus úgy kívánja meg.

4 A modern társadalmakban „a történelem leváltotta a mitológiát, de ugyanazt a funkciót tölti be"

5 - új „civil vallást" teremtett. Ez a helyzet azonban sok tekintetben módosult az elmúlt évtizedekben, különösen Nyugat-Európában és Észak-Amerikában. A diszciplína hagyományaival szembeforduló kritikai irányzatok hatására a történelem elveszítette a 19. * Ez az előadás a Rogers Brubakerrel közösen írt, Az emlékezés politikája: az 1848-as forradalmak százötven éves, évfordulója Magyarországon, Romániában és Szlovákiában című, a Replika 1999/37-es számában megjelent tanulmány egy része. i HALBWACHS, M. 1985. 2 A társadalmi emlékezet területén végzett kutatásokról aktuális áttekintést ad: OLICK, J. K.-ROBBINS, J. 1998. 3 NORA, P. 1989. 4 E szemlélet iskolateremtő klasszikusai Hobsbawm (itt HOBSBAWM, E.-TURNER, T. 1983), valamint Gillis (GILLIS, J. R. 1994). 5 LEVT-STRAUSS, Claude, itt idézi OLICK, J. K.-ROBBINS, J. 1998, 117 p. 290