Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
ÜNNEP – HÉTKÖZNAP – EMLÉKEZET - I. HAGYOMÁNY – KULTUSZ – KÖZÖSSÉG - Tóth G. Péter: „Európa véres színháza”. A fájdalom, a kegyetlenség és a vértanúság kultúrája a kora újkori Magyarországon
rázolásával szemben általában a Köpönyeges Madonna vagy a Mater dolorosaképek állnak, ahol is a Fájdalmas Istenanya a szenvedés jegyeit viseli, például tőrt, Krisztus szenvedéseinek analógiájára. 48 A sebek ábrázolásának elterjedését az 1423-as kölni zsinat mozdíthatta elő, mely ünnepét is elrendelte. Krisztus szenvedése oltárt említenek a források a Zólyom megyei Nagyszalatnán 1481ből és Sopronban 1521-ből. Krisztus öt szent sebét ábrázolja az 1480 körűire datált telkibányai oltár. A magyar emlékanyagban a Fájdalmas Szűz ábrázolása a nagyőri egykori Mária-oltár tábláin (1450 körül), passiójegyekkel ellátva a mateőci oltáron látható. 49 A sebek tisztelete igen szervesen kapcsolódott néhány szent kultuszához is. Itt most elsősorban nem a vértanúszentek legendáinak véresebb ábrázolásaira gondolok, hanem olyanokra, melyeken a seb, a fekély önálló témaként jelent meg. Szent Erzsébet ikonográfiájához szervesen kapcsolódott a leprás, fekélyes beteg fürösztésének ábrázolása (pl. Kassa, Marburg, Bártfa, Szmrecsány, Ófehértó, Nagygalambfalva). 50 A leprás legendájáról, a férje ágyába fektetett bélpoklosról a ferences Temesvári Pelbárt prédikációiban (Pomeríi sermorum de Sanctis 1489, Stellarium 1483), magyarul az Érdy-kódexben (1527) és a Tihanyi-kódexben (1530-1532) olvashatunk. 51 Fekélyes betegek ápolását végezte Árpád-házi Szent Margit, melyről a szent legendájának 1510-es magyar nyelvű változata is részletesen beszámolt. 52 Szent Márton a leprás koldusnak adta át köpönyegét, a szent ezzel a jelenettel vált vizuálisan is felismerhetővé a hívek által. 53 Szent Rókus attribútuma a lábon tátongó seb vagy a pestisbubó 54 volt, Szent Sebestyén pedig a sebzések legkülönfélébb példáit szemléltette. 55 A sebkultuszhoz kapcsolódtak a misztika legkorábban jelentkező emlékei is, vagyis a misztikus feszületek. A ferencesek propagálta téma Szent Ferenc stigmatizációjával (1224) és a jelekhez fűzött mennyei interpretációival hozható összefüggésbe. Az ütlegelések és a szögek által okozott sebzések (stigmák) kultuszának kialakulását Szent Ferenc mellett Szent Brigitta látomásai is erősítették. 56 A stigmatizáció magyarországi kultuszáról már a 13. századból fennmaradtak források, a krisztusi stigmák első magyar viselője pedig egy veszprémvölgyi apáca, Boldog Ilona volt, akinek személye Árpád-házi Szent Margit kultuszköréhez tartozott. 48 WEHLI T. 1987, 201. p. 49 RADOCSAY D. 1955, 87., 141., 455., 40CMt01., 388-389. p. További Mater dolorosa-ábrázolások: uo. 268., 281., 296., 304., 321., 329., 369., 370., 373., 384., 385., 389., 399., 401., 404., 440., 461. p., valamint WEHLI T. 1987, 202. p. 513 SCHMOLL, F. 1918. Vö. még V1DA M. 1994, 43-44. p. 51 VTDA M. 1994, 44. p. 52 SZENT MARGIT 1990. 53 V1DAM. 1994, 54-55. p. 54 VIDA M. 1994,35-42. p. 55 VIDA M. 1994, 98-104. p. 56 WEHLI T. 1987,200. p. 28
