Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

V. A FORRADALMI MEGEMLÉKEZÉS JUBILEUMI KONSTRUKCIÓI - Erdész Ádám: A 48-as kultusz a dualizmus korában

nyerői. így az egymást követő pohárköszöntőkben Kossuth felmagasztalása után a kör egy másik tagja sort kerített Széchenyi munkásságának méltatására, a hazával való maradéktalan azonosulásról szóló beszéd után bátran felállhatott valaki, hogy „a különféle nemzetiségű és vallású polgárok közti egyetértésre' ürítse poharát. A köszöntők alkalmat teremtettek a 48-as ünnepkörhöz kapcsolódó kezdeményezések felvetéséhez és aktuális kérdések felemlítéséhez is.

14 Az egyszer emelkedettebb, másszor kedélyesebb hangulatú közvacsorák keretében tartott március 15-i ünnepek rendje 1887-ig nem változott. Sőt, mindegyik színtéren speciális szokások vertek gyökeret: a nagyobbrészt református földmíveseket tömörítő Újvárosi Olvasókörben mindig 48-as függetlenségi hangulatban folyt le az ünnep/ s a tüzes beszédek után „ízletes egytálételt" szolgáltak fel. A Polgári Körben hangzott el a legtöbb beszéd és köszöntő, a gondosan készített jó vacsora mellett az éppen legtöbbre taksált prímás zenekara muzsikált. Az idő előrehaladtával mind vidámabb tósztok következtek, a banda a hazafias dalok után a szélesebb repertoárt is elővette/ s a tudósítások rendszerint úgy végződnek, hogy „egy víg töredék hajnalig elmulatott". Küzdelem az ünnepért A nyolcvanas években már akadtak olyanok, akik úgy vélekedtek, a körök és egyletek ünnepeire mind jobban rátelepszik a megszokottság szürkesége. A megye első számú hetilapja, a helyi elit kiegyensúlyozott képviseletére törekvő Békés ünnepi beszámolóiban újra és újra felszólította a Polgári Kört, hogy megemlékezéseinek szellemi nívóját megemelve, saját ünnepi rendezvényét terjessze ki a város egészére: „Nem először indítványozzuk, hogy a Polgári Kör ne csupán - az utóbbi években még emelkedettnek sem mondható - vacsorával ünnepeljen" - írta a lap egyik munkatársa 1885-ben.

15 A következő évben a szerkesztő ismét visszatért erre a kérdésre: „Ezen az egy napon célszerű lenne az amúgy is széthúzó társadalmi osztályokat egyesíteni, politikai színezet nélkül, ezzel tartoznának a napnak."

16 A Polgári Kör címére adresszált sürgetések mögött természetesen ott volt március 15e fényesebb, nagyobb szabású megünneplésének igénye is, de az ünnep kiszélesítését és egységessé tételét szorgalmazó cikkek szerzőjét elsősorban más célok vezették. A Békés helyi viszonyokat pontosan ismerő szerkesztője jól érzékelte, hogy a széles körben elfogadott és erős érzelmi töltéssel bíró március 15-i ünnep alkalmas lehet a városon belüli konfliktusok megjelenítésére. Konfliktusok pedig voltak szép számmal. Éppen 1885-ben zajlott le Gyulán a korszak egyik legnagyobb belső konfrontációja: a város egyenes állami adójának nagyobbik részét fizető 2135 polgár képviselői kezdeményezték Gyula rendezett tanácsú vá14 A megyei kaszinó egyik tagja például az 1883. március 15-i közvacsorán mondott pohárköszöntőjében javasolta Pfiffner Paulina síremlékének felállítását. SCHERER F. 1938/ II. kötet/ 261. p. 15 Március tizenötödike Gyulán. Békés, 1885. március 22. 16 Március 15-ét... Békés, 1886. március 21. 265