Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

IV. „POLGÁRIASSÁG”: NORMA ÉS GYAKORLAT - Kövér György: A csapodár Flóra, avagy a polgári normaszegés emlékképei

A baráti kör és udvartartásának útja - valójában 1897 őszén és egyenesen Pestről - Párizsba vezetett, ahol Flóra a Bois de Boulogne-ban bérelt kis villában döbbent rá, hogy „ez az egyetlen hely, hol érdemes élni". Párizsban egy elfranciásodott olasz herceg, „Principe Tornyok" barátnője lett, ám a „tündéri napoknak" vaskos botrány vetett véget. A búcsúestélyen T. gróf valamilyen kábítószert szórt a barátnék poharaiba. R. grófnő ütlegelni kezdte szomszédját, aki V. bárót tolta a maga helyébe, akinek „mazochista hajlamai ismeretesek voltak". Mimit nimfomán rohamok fogták el és rekedt hangon kiáltozott: „Férfit, férfit nekem!" Flórát mindenesetre a hajnali órákban „már csömör fogta el az orgia ntárí'.

26 Már tapintatból se kövessük tovább Flóra útját a teljes elszegényedésig, lesüllyedésig, valószínűleg életének érzékire színezett történetét is azért kellett „eladnia", hogy némi pénzhez jusson. Élete utolsó fázisát ő maga sem mondja el. Az életirat elkészültekor mindössze harmincnégy éves. Keserűen állapítja meg: „Eseménydús életemen át igen sok gavallért ismertem., akik brigantik módjára bántak velem, s egyetlen egyszer hozott össze a sors egy szélhámossal, s ez az ember tetőtől talpig - gavallér volt."

27 Paradox módon a Török Imre féle „riporter-sztori" mondja ki legkeményebben Flóra vádját: „Hidd el, fiam, sajnállak bernieteket, de fizetnem kell azért, ami velem történt, amit a férfiak velem csináltak."

1

^ Pont az a szerző írta le ezeket a sorokat, aki az általa csodált „vadász", Rohonczy skalp gyűjteménye szempontjából tekinti igazán figyelemreméltónak a történetet. Török említést tesz Rohonczy gyönyörű fiatal feleségéről is, akivel természetesen „szép családi életet él", s cinkos szemhunyorítással intézi el, hogy „mint mindenben, ebben is »nagy étvágyú«, és az egészen fiatal, telt alakú, tíízvörös vagy éjfekete hajú leányokra egészen nagy pénzért is »biztos vevő«"P Török elbeszélésében Flórát anyja halála után Svájcban nevelték egy intézetben, de már az intézet nevelői sem mertek „felelősséget vállalni a koraérett, túl temperamentumos leányért". Ő azt is tudni vélte, hogy a francia nevelőnő kétezer koronát kapott kerítőnői szolgálataiért. Nála az első kaland nemcsak beteljesült, nemcsak hogy Flóra egy ideig vissza-visszajárt daliás lovagjához, hanem az zét, hanem fokozatosan társalkodónőjévé nőtte ki magát: „... hasznos tanácsokkal szolgált toilettjeimet illetőleg, kiváló Ízlésével néha meglepő színhatásokat váltott ki kalapom, ruhám és ernyőm összeválogatásánál" Utólag azonban már „rossz szellemének" nevezete, miután arra is rájött, hogy a lassan teljhatalommal bíró társalkodónő „nem érvényesíteni akarta szépségét, hanem - értékesíteni" (uo. 24., 26. p.). A társalkodónőnek, akit mellesleg Dorf inger Antoinette-nek hívtak, „odaadó ragaszkodása és sok-sok fáradozásának elismerése jeléül" férjhezmenetele alkalmából 1 750 forintot ígért. BFL

IV. 1411 /B. 1648/1892. (Nyilatkozat, 1898. október 10.) 26SPLÉNYNÉ1908, 33. p. 27 Uo. 83. p. Egy gáláns német ékszertolvajjal folytatott flörtjéről van szó. 28 TÖRÖK 1.1980,189. p. 29 Uo. 181. p. Felsőpulyai Rohonczy Gedeon (1852-1929) felesége egyébként a véletlen szeszélye folytán szintén Flóra (Lónyay), és mindössze két esztendővel volt fiatalabb férjénél. CUDENUS J. }. 1993, 212. p. 227