Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

III. SZERTARTÁSOK ÉS TÖRTÉNELMI SZCENÁRIÓK - Vörös Boldizsár: Térfoglalás Budapesten – térfoglalás a történelemben? A Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulási ünnepsége 1919. november 16-án

VÖRÖS BOLDIZSÁR Térfoglalás Budapesten - térfoglalás a történelemben? A Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulási ünnepsége 1919. november 16-án Az 1918-1919-es magyarországi forradalmak idején számos kisebb-nagyobb ünnepség zajlott le Budapesten. A polgári forradalom legjelentősebb ünnepélye a népköztársaság kikiáltása volt 1918. november 16-án az Országháznál, a Tanácsköztársaságé pedig 1919. május 1-jének budapesti megünneplése. A forradalmak során a főváros szerepéről, annak meghatározó jelentőségéről 1919. november legelején Horthy Miklós, a Nemzeti Hadsereg fővezére így nyilatkozott Az Est tudósítójának: „A vidék nem ok nélkül neheztelt a pvarosra. Minden rossz innen indult ki."

1 Nem meglepő ezek után, hogy a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulása alkalmából rendezendő ünnepséget szervezői a forradalmak szellemiségével való szimbolikus leszámolásnak is szánták. E törekvés tetten érhető már az ünnepség időpontjának kiválasztásában is: az előkészületekben részt vevő Lorx Viktor ezredes azt kérte, hogy „a díszbevonulást lehetőleg november 16-ára tegyék. Ez politikai okokból lenne fontos, mert ez volt az a dátum, melyen az Országház téren múlt évben nyilvánosan Károlyira lett átruházva a hatalom."

2

1919-ben november 16. vasárnapra esett, amely egyrészt lehetővé tette, hogy az ünnepség alkalmából a szervezők nagyobb tömegeket mozgósíthassanak, mint az egy hétköznapon lehetséges lett volna, másrészt pedig, mint egyházi ünnep, jó alkalmat kínált a budapesti bevonulási ünnepély legfőbb eszmei mozzanatának: a nemzeti gondolatkör szakralizálásának, s ugyanakkor a keresztény vallásos eszmerendszer nemzetivé tételének a kifejezésére. A bevonulási ünnepség azzal kezdődött, hogy Horthy és kísérete vonaton megérkezett a kelenföldi pályaudvarra, ahol csak katonai fogadtatás volt.

3 Hor1 Lásd PAIZS Ö. 1919, 2. p. A korabeli szövegeket a mai helyesírási szabályoknak megfelelően közlöm, az idézetekben a ritkítások az eredeti kiemeléseknek felelnek meg. Vö. még VÖRÖS B. 2000,144-172. p. 2 Lorx ezredes kérését Kubinyi alezredes közölte a Nemzeti Hadsereg Fővezérségéhez 1919. november 10-én érkezett táviratában, lásd Hadtörténelmi Levéltár, I. 89. Vezérkari Főnökség 1919.13. d. 793. sz. A bevonulási ünnepséget -a korabeli újságok tudósításai szerint - egy Bárczy István miniszteri tanácsos által vezetett fogadóbizottság készítette elő. Budapest szimbolikus elfoglalásához hozzátartozott a Nemzeti Hadsereg bevonulásával kapcsolatos plakátok kiragasztása Budapesten, továbbá egy emléklap terjesztése is. 3 A bevonulási ünnepség vizsgálata során felhasználtam a korabeli újságok tudósításait és képanyagát, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának, a Budapesti Történeti Múzeum Kiscelli Múzeuma Fényképtárának, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Budapest Gyűjteménye Fotótárának és az Országos Hadtörténeti Múzeum 181