Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)

Az egykori budai generális kaszálőréten, a Vérmezőn, két nappal a magyar jakobinus mozgalom vezetői kivégzésének 101. évfordulója előtt (május 18-án) kitörő örömmel ünnepelte a magyar főváros népe I. Ferenc kései utódát, I. Fe­renc Józsefet. Az egyik leglátványosabb s ugyancsak ellentmondásos rendezvényre I. Fe­renc József magyar királlyá koronázásának huszonkilencedik évfordulóján ke­rült sor. Az egyes törvényhatóságok egy-egy bandériumot kiállítva, a különbö­ző történeti korokat is megjelenítő ruhákban pompázó „hódoló" küldöttségként vonultak el a királyi pár előtt. A tervezett történeti felvonulás kapcsán érkezett Zemplén vármegyei átiratra válaszolva a somogyi közgyűlés kinyilvánította, hogy tíz-tizenöt taggal részt vesz e rendezvényen, a szükséges költségeket a millenáris pótadóból fedezik. 54 Az alispán még 1895 szeptemberében felkérte ifjabb gróf Széchényi Imrét a bandérium vezetésére. A gróf szerényen szabad­kozva, de végül elvállalta a feladatot, s a szervezést megkezdve, hatvannyolc somogyi arisztokratát, illetőleg birtokost szólított fel a bandériumi részvételre. A többségük rövid időn belül igenlő választ adott. A szervezők úgy döntöttek, hogy a somogyi csoport hozzávetőlegesen húsz-huszonöt főből álljon. A helyi sajtó minden igyekezetével azon volt, hogy e látványosság megszületéséről híven tudósítsa olvasóit. 55 A Kaposvár munkatársa még a megfelelő mst­rukciókkal is ellátta a készülődő banderialistákat. Az írás azt javasolta, hogy két somogyi „a kuiv.cz világ daliás, farkas kacagányos viseletét mutatna". A másik elgondolás szerint „csatlakozhatnának ezekhez a 48-49-iki szabadságharc! ostoros, sípujjú inges, bő gatyás, vagy pitykés nadrágos guerilla lovasai... " 56 Egyszóval, a történeti öltözékben felvonulók között a népies elemet ők képviselték volna I. Ferenc József előtt! A felszerelt és felöltözött lovasok jószerével egy-egy kisebbfajta birtokot vit­tek magukon, hisz csupán egy lónak a felszerszámozása került 200-700 forint­ba. Az „úrlovasok" felszerelésének zöme valószínűleg a kastélyok fegyverter­meiből, raktáraiból került elő. A másik része, de ennek mértékéről nem állnak rendelkezésünkre a megfelelő adatok, a vármegye pénztárát terhelte. Maárffy Emil, ki a bandérium zászlótartója volt, csak egy díszkantárt kapott 300 forin­tért. Az őt kísérő csatlósokat pedig 329 forintért ruházták fel, illetve látták el megfelelő szerszámzattal lovaikat. 57 A somogyi bandérium végül, mellőzve a korhű ruházatot - a tudósító szó­használatával élve - „modern díszmagyarban" vonult fel. A csoportot Jankovich­Bésán Gyula vezette Széchényi gróf helyett, aki az országzászlók díszmeneté­ben Ladoméria (ma: Ukrajna) zászlaját vitte. 54 SML ai. 1246/1893.; SML trvhat. kgy. jkv. 1895. augusztus 5.: 334. sz. 55 PL: A müléniumi kiállításon... Somogy, 1896. január 26., 2. p.; A milléniumi bandérium. Kaposvár, 1896. január 6., 3. p.; Milyen legyen a bandérium? Uo. január 30., 2. p.; Somogy­vármegye müléniumi bandériumának... Uo. február 10., 3. p. 56 BANDÉRIUM 1896, 2. p. 57 SMLai. 1246/1893. 141

Next

/
Oldalképek
Tartalom