Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)
A helyi lapok folyamatosan ébren tartották, pontosabban fokozni igyekeztek az ünnepélyes atmoszférát. Igaz, ezt meglehetősen dagályos stílusban tették. Az egykori 1848^9-es honvédtiszt, Roboz István lapjában májusban már arról írt, hogy az ország népét mily nagy örömmel töltötte el a Gondviselő kegye, másrészt az, hogy olyan király uralkodása alatt élhettek, akit „majdnem egy emberöltő óta tartó országlása ideje alatt a legbölcsebb és legalkotmányosabb uralkodónak tanultunk megismerni"'. 58 A vármegyei törvényhatósági bizottság május 10-én hálaadó istentiszteleten vett részt. A következő napon zászlódíszbe öltözött a város, s jubileumi közgyűlésre gyülekeztek a bizottsági tagok és a karzat közönsége. Az ünnepi beszédeket a királynak megfogalmazott hódoló felirat megszövegezése és elfogadása követte. Az ülést emagyva a közgyűlés tagjai ümiepclyesen elhelyezték az épülő főgimnázium épületének alapkövét. A következő napon -a megyei tisztviselőknek emlékezetessé téve az ezredévet - a közgyűlés felemelte a pőtadót, s ebből valamennyiüknek egyhavi fizetést szavaztak meg. Ezzel egyidejűleg határoztak arról is, hogy a millennium esztendejét (nyugdíjjogosultságot figyelve) három évnek számítják. 59 A megyeszékhely Károly Lajos főherceg halála miatt a májusra tervezett ünnepségét június 14-én tartotta meg. 60 A nap forgatókönyvét külön e feladatra megválasztott, Németh István vezette rendezőbizottság állította össze. A kora reggelre fellobogózott várost mozsárlövésekkel ébresztették. Délelőtt valamennyi templomban istentisztelet volt. Ezt követően tartották meg a képviselőtestület díszközgyűlését, amelyet a nemrég hivatalba lépett polgármester, a később szinte legendássá vált Németh István nyitott meg. Az általa elmondott szöveg a korszakra jellemző hasonló beszédekhez képest rövidebb, visszafogottabb volt, s nem zengett az uralkodóról szóló dicshimnuszoktól. Nem így az ünnepi beszédet tartó királyi tanácsos, városi képviselő, Roboz István. A szerkesztő imáját követően Sipos Géza főjegyző egy adatokban gazdag, valóságos kismonográfiában ismertette a város közelmúltját és jelenét. A városi dalárda által elénekelt Himnusz után az ünnepi társas ebédre egybegyűlt „vidor és barátságos"', „nagy és fényes" társaság szorongásig megtöltötte a Ferenc József fogadót. A lakoma folytatásaképpen a város népe átvonult a Sétatérre, ahol a tanács népünnepélyt rendezett. A magisztrátus határozata nyomán itt ingyenes előadással szórakoztatták a tömeget, mely igazán kitörő lelkesedéssel tapsolta meg a dalárdistákat, a „kurucnótákat" és a „magyar dalokat". A jeles napot egy pompásnak leírt ünnepi kivilágítással és zenés felvonulással zárták. 61 58 ÜNNEPI 1896, l.p. 59 SML ai. 1246/1893.; SML trvhat. kgy. jkv. 1896. május 11.: 124. sz.; DÍSZKÖZGYŰLÉS 1896, 1-3. p.; Megyei Híradó, 1896. május 14., 4. p.; CSÁNKI D. 1914, 576. p. 60 SML, Kaposvár rendezett tanácsú város tanácsülési jegyzőkönyve, 1896. május 21. 61 Lásd pl. Kaposvár milléniumi ünnepe. Kaposvár, 1896. június 16., 1-3. p.; Kaposvár millenáris ünnepe. Somogy, 1896. június 14., 1-3. p.; Kaposvár ünnepe. Uo. május 3., 1. p.; Kaposvár ünnepe. Uo. június 21., 3. p. 142
