Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)
II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)
emelt Dániel Ernő kereskedelmi miniszter a kiállítást rendkívül eredményesnek nyilvánítva zárta be. Somogy vármegye közgyűlése 1893 februárjában kapta kézhez a kormány hivatalos felkérését, melyhez a helyi sajtó számára továbbítandó felhívást is mellékelték. 14 A vármegyei gazdasági egyesület májusi közgyűlése határozatban mondta ki, hogy az ezredéves kiállítás előkészítésére egy különbizottságot állít fel. Egy hónap multán a Földművelésügyi Minisztérium Kiállítási Irodája hivatalosan felkérte Tallián Gyula főispánt az úgynevezett vármegyei mezőgazdasági helyi bizottság megalakítására. A felhívás szerint a megye gazdasági egyesületének húsz, a főispánnak pedig tíz tagot kellett kineveznie. 15 Az egyesület igazán nem kapkodta el a választ, ez ügyben ugyanis két hónapot vártak a közgyűlés összehívásával. Hivatkoztak a májusban közzétett harmincegy fős névsorra, de ebből sem jelölték ki a szükséges húsz tagot. Mindazonáltal felkérték Talliánt, hogy „hathatós befolyásával oda hatni kegyes legyen, hogy úgy a magas földmívelési kormány, mint Somogy vármegye törvényhatóságánál minden lehetőt megtenni kegyes legyen, hogy a gazdasági egyesület míködésében, úgy anyagilag, mint szellemileg támogatni kegyesek legyenek". 16 Tallián huszonegy tagot vett át a gazdasági egyesülettől, s ő maga csupán kilenc embert jelölt ki. Miután a felterjesztett névsort a minisztérium jóváhagyta, 1893. augusztus 17-én a megyeházán megalakult a Somogyvármegyei Mezőgazdasági Helyi Bizottság. 17 A testület a következő esztendőben, március 5-én alakította meg a nyolc -a mezőgazdasági, a kertészeti, a szőlészeti-borászati, az „állattenyész- és állati termékek", az állategészségügyi, a kísérleti, valamint az erdészeti és vadászati - albizottságot. 18 Az albizottsági struktúra ilyetén kialakítása már világosan jelezte, hogy Somogy alapvetően agrármegyeként kíván majd bemutatkozni. A vármegyei helyi bizottság alakulási ülésére visszautalva, a szervezők egyik legnagyobb gondja a szükséges pénzügyi feltételek megteremtése volt. A megyei törvényhatóság létrehozta az Ezredéves Kiállítási Alapot, melyen mozgó pénzek útját nem állt módunkban követni, mert a legfontosabb pénztárnaplók (1893-1896) végül is nem kerültek levéltári őrizetbe! Az 1897-től 1922-ig (?) folyamatosan vezetett kötetek 19 - a bürokrácia örök dicsőségére - ugyan állandó maradványokat görgettek maguk előtt, ebből azonban nem derül ki, hogy kamathaszonról, bevételről avagy visszatérített összegről volt-e szó. A kiállítási bizottság iratai inkább azt engedik sejtetni, hogy gyakorta szenvedtek pénzhiányban. Ezt úgy igyekeztek áthidalni, hogy a Földművelésügyi Mmisztérium 14 Somogy Megyei Levéltár (továbbiakban SML), vármegyei alispáni iratok (továbbiakban ai.), 1246/1893. 15 SML, az Ezredévi Kiállítási Bizottság (továbbiakban EKB) iratai, sz. n./1893. 16 Uo. 17 Uo. 18 Uo. 11/1894. 19 SML, Somogy vármegye számvevőjének iratai. Az Ezredéves Kiállítási Alap pénztárnaplói (továbbiakban Számvevőség). 132
