Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)

az érdekeltek tájékoztatására, a központi intézkedések végrehajtására" kiállítási csoportbizottságokat, sajtóbizottságot, továbbá hatvanhárom úgynevezett vármegyei mezőgazdasági helyi bizottságot szervezett.

5 A dokumentum szerint a nemzeti seregszemle célja „Magyarország ezeréves fennállása alkalmából hazánk szellemi és közgazdasági állapotát, előrehaladását, különös figyelemmel annak történelmi fejlődésére, feltüntetni"'.

6 A rendelkezés pontosan meghatározta a bemutatható tárgyak körét: „... oly tárgyak állíthatók ki, melyek... a magyar korona területén termeltettek, illetve készítettek, vagy lényeges részeiben itt előállítattak."

7 A feltételek alól ritkán lehetett kivételt tenni. Való igaz, s ezt a kiállítók száma is igazolta, hogy a várható üzleti lehetőségek és az „ott lenni" kétségtelenül kényszerítő igénye szépszámú jelentkezőt produkált. A két főcsoportban és a horvát-szlavón kiállításon 17 774-en foglaltak területet, az időleges-, illetve az állatkiállításon szereplőkkel együtt pedig már 21 210-en voltak jelen valamilyen produktummal.

8 A borús időjárás ellenére május 2-án mintegy hatezer - közte számos fejedelmi - vendég jelenlétében, lelkes üdvözlőbeszédek közepette I. Ferenc József és Erzsébet királyné megnyitotta a kiállítást, melyet egyébként még tizenkét alkalommal tisztelt meg látogatásával.

9 Mindenesetre elgondolkodtató Gárdonyi Géza naplójának e jeles napról szóló, nem túl hízelgő megjegyzése, annál is inkább, mert megállapításainak némelyike más ezredévi rendezvény kapcsán is érvényesnek tekinthető: „Utálattal néztem végig, a német família mint fogadja »Magyarország« hódolatát... Árpád ivadékai részint prémes magyarban, részint nyáriban. Kevewe cilinder és frakk. Főképp a kereskedők voltak díszmagyarban, meg a grófok, mágnások. A király beszédétől meg a Gotterhaltetol az ezredik ünnepen rosszul lettem. Ebéd után betegen feküdtem le."

l ° A kiállítást, melynek érzékletes bemutatását több helyütt is olvashatjuk,

11 a propagandának, az olcsó vasúti vitel- és a megfizethető belépti díjaknak köszönhetően 5 736 157-en látogatták meg.

12 A rendezők jő reklámtevékenysége is megtette hatását: az eltelt fél esztendő alatt a sajtó folyamatos érdeklődést tanúsított. Ennek mértéke természetesen a megnyitót követő periódusban volt a legintenzívebb. Május első két hetében a huszonegy államból érkezett 340 újságíró 268 lapot tudósított.

13 November 3-án, a néhány nappal később bárói rangra 5

Uo. 4. p.; 1896. EOK KÖZL. 1893. június 12., 1894. november 10., 1895. szeptember 20. 6

Uo. 7

MATLEKOVITS S. 1897, 4. p. »MATLEOKV1TS S. 1897,124-125. p. 9

Uo. 223-230. p.; TARR L. 1976, 309-310. p. 10 Közli: AZ EZREDÉV 1979, 93-94. p. 11 Pl. MATLEKOVITS S. 1897; AZ EZREDÉV 1979, 85-120. p.; N. 1896, 263-272. p.; VÖRÖS K. 1978, 517-519. p.; BARÁTH F. 1896, 870-S71. p. 12 MATLEKOVITS S. 1897,148-149., 150 -154. p. 13 Uo. 179-180. p. 131