Ünnep, hétköznap, emlékezet. Társadalom- és kultúrtörténet határmezsgyéjén - A Hajnal István Kör Társadalomtörténeti Egyesület konferenciája. Szécsény, 2000. augusztus 24-26. - Rendi társadalom, polgári társadalom 14. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 34. (Salgótarján, 2002)

II. ÜNNEPLŐ FELEKEZETEK – FELEKEZETI ÜNNEPEK - Bősze Sándor: Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)

BŐSZE SÁNDOR Somogy vármegye és a millenniumi ünnepségek (1896)* Néhány esztendővel az 1885-ös országos kiállítás után, emlékezve ennek sikerére, sokan gondolták úgy, hogy egy nagyszabású kiállítással kellene megünnepelni a millenniumot. Ekkor arról folyt a vita, hogy nemzetközi vagy nemzeti seregszemle legyen-e az óhajtott rendezvény. Baross Gábor - a kormány nevében - kikérte az Országos Ipartanács véleményét. Az ipar képviselői szerint az ország „még nem áll azon a fokon, melyen állnia kellene", viszont egy jól megrendezett országos és nemzeti kiállítás alkalmas, szükséges és igazán méltó lenne az ünnephez - vélték a megkérdezettek. A Tisza-kormány, elfogadva a gazdasági élet vezetőinek véleményét, 1891. október 31-én felhatalmazást kért a kiállítás megrendezésére.

1 Az országgyűlés közgazdasági bizottsága is az országos kiállítás mellett foglalt állást, kimondva, hogy csak „egy olyan ország rendezhet veszély nélkül kiállítást, mely a világversenyt bátran kibírhatja, s nem kénytelen iparát a konkurenciától óvni és félteni. Az ily versenyre elég erősek nem vagyunk és nem is lehetünk. Iparunk ámbár újabban szép fejlődésnek indult, még mindig gyermekkorát éli, s így azt sokkal inkább még dédelgetnünk kell, mintsem hogy egy világverseny rendkívüli megerőltetésének kitegyük."

2 A honatyák végül úgy döntöttek, hogy 1895-ben Budapesten általános nemzeti kiállítást tartanak. Az előkészítő bizottság a tervezett színhelyek közül a Városligetet jelölte ki. Az országházának józanabb képviselői, rámutatva a megkezdett és a befejezésétől még igencsak messze lévő építkezésekre, „kívíhetőbb kiállítást" szorgalmaztak. Pulszky Károly, a neves művészettörténész külön felhívta társai figyelmét a szintén 1895-re tervezett antwerpeni kiállításra, mely megosztotta volna a világ remélt figyelmét.

3 A javaslata alapján született törvény a millenáris ünnepek időpontjait 1896-ra módosította. Az első Wekerle-kormány kereskedelemügyi minisztere a törvény szentesítését követően tette közzé „Az 1896-iki ezredéves országos kiállítás általános programját", melyben meghatározta a rendezvény célját és szerkezetét. A tárgyak bemutatása e szerűit két, úgymint a történelmi és a jelenkori főcsoportban történik. Az első tizenkét, az utóbbi húsz csoportra oszlik.

4 Lukács az egyes csoportok szervezési és rendezési munkáinak, a sajtóképviselet eredményes megtervezésének, valamint „a mezőgazdasági érdekek vármegyénként leendő előmozdítására, * KT, itt közölt tanulmány rövidített változata annak az írásnak, mely 1996-ban jelent meg a Somogy megye múltjából című levéltári évkönyvben. 1 MATLEKOVITS S. 1897,1-3. p. 2 Közli: AZ EZREDÉV 1979,13-14. p. 3

UÜ. 16-18. p. 4 MATLEKOVITS S. 1897, 5-9. p. 130