Schneider Miklós emlékezete - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 33. (Salgótarján, 2001)

Szabó Ferenc: Emlékek Schneider Miklósról- húsz esztendő múltán

mondható), országosan egységesített iratbegyűjtési, egyszerűbb rendezési, selejtezési és segédletkészítési munkákat Páhi Ferenc mindössze három szentesi és egyetlen hódmezővásárhelyi munkatársával az előírásokhoz közelítő szinten teljesíteni tudta. Szemléletében természetesen megmaradt közigazgatási jogásznak, a történeti problémáknak sem a régi, sem az újabb, erősen ideologikus megközelítése nem vonzotta, és ennek következtében a lendületesen gyarapodó levéltári anyag történeti forrásértéke sem nagyon foglalkoztatta. Nem jutott energiájuk egy ideig a szentesieknek arra sem. hogy helytörténeti ismeretekkel kombinált fondtörténeteket állítsanak össze. Páhi ilyen felfogásban fogta össze kis gárdáját. Azzal sem keveset törődött, hogy „alapszinten" rendezett, de csinosan (nagyobbrészt fraktúrban) csomózott feliratozott fondokból minél több „mintaállványozott" raktárrészt tudjon bemutatni. Ez akkor levéltári kordivatnak számított, és az olykor ömlesztett állapotú, igen nagy mennyiségben beszállított iratok feldolgozhatóságába, egyáltalában a tisztességes rendteremtés valaha mégis befejezhető voltába vetett hitet kétségtelenül erősítette. Az esztétikus, egységes külsővel takart belső rendezettséget Miklós is fontosnak tartotta, s szép számban írta ő maga is szentesi korszakában a kalligrafikus igényű feliratokat. A szentesiek kis csapata az ötvenes-hatvanas évek szinte minden levéltárát magával ragadó versengésben is jól tartotta magát, amelynek az volt a mércéje, hogy minél több, akár még rendezés-selejtezés nélküli iratfolyóméterrel rendelkezzen egy-egy levéltár. A létszámot ugyanis elsősorban a folyóméterekre és az adott intézményre váró belső munkák mennyiségére hivatkozva lehetett bővíteni vagy megtartani. (Ettől indíttatva szabad férőhellyel rendelkező levéltárak, köztük a szentesi is, több száz folyóméternyi árvaszéki anyagot, községi és városi adófőkönyv-sorozatot vettek át. Ezek gondos selejtezése később évekig tartó munkát adott, ami végül is a kisebb gondot jelentette volna, de az is igaz, hogy esztendők múlva elvették a raktári férőhelyet a sokszor kiemelkedő értéket hordozó, de veszélyben lévő fondok átvétele elől. (A szentesiek mentségére szolgáljon, hogy az árvaszéki iratok selejtezési útmutatóját Páhi Ferenc 36