Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

Mindkét jegyzői egyesület közgyűlést tartott július 31-én, melyen elsősorban egyedi nyugdíjügyeket bíráltak el, illetve Papp Károly indítványát tárgyalták és fogadták el a magánmunkálatokról. A mozgalmas évben a jegyzői egyleti közgyűlések sorát a szeptember 16-i zárta Balassagyarmaton. A jegyzői kar ekkor fejezte ki háláját a vármegye fő- és alispánjának, hogy a törvényhatósági bizottság elé 30000 korona 5 év alatt fizetendő segély tervét terjesztette. Újból módosították a nyugdíj-szabályrendelet azon pontját, mely a nyugdíj összegét maximálta. Eszerint a nyugdíjjárulék azon összeg után számítandó ki, amilyen fizetést a jegyző a nyugdíjaztatásakor kap. Ezután a szakegyleti gyűlésen felolvasták Tisza István belügyminiszter köszönő levelét azon hálás feliratért, melyet a vármegyei jegyzői egylet a fizetésrendezés ügyében hozzá küldött. Október 11-én két fontos határozatot hozott a törvényhatósági bizottság a jegyzői nyugdíjintézet ügyében. Az előreláthatóan megnövekvő nyugdíjigények miatt az addigi tételes, egyösszegű községi hozzájárulások helyett a jegyzői, illetve al- és segédjegyzői fizetések 5 %-át állapították meg. Ugyanilyen mértékű tagdíj terhelte ezután az mtézeti tagokat is. Másik határozatban a törvényhatósági bizottság 30000 korona segélyt szavazott meg a jegyzői nyugdíjintézet alaptőkéjének gyarapítására, melyet évi 1,5 %-os vármegyei pótadóból fedeztek és hat éven át 5000 koronás részletekben folyósítottak. A nyugdíjalap tiszta cselekvő vagyona egyébként 1904 végén már 91777 korona 94 fillért tett ki.

65 Egy évvel később pedig 104722 korona 35 fillér lett. 1905-ben május 30-án tartotta a vármegyei jegyzői nyugdíjmtézet és a szakegylet évi rendes közgyűlését, melyen az évi költségvetést még 2580 korona fedezetlen hiánnyal fogadták el. A nyugdíjakat, segélyeket azonban teljes összegben kellett fizetni, ezért a hiányzó összegre kölcsönt vettek fel. Ekkor tárgyalták azt is, hogy az egri községi és körjegyzői egylet Egerben internátust készült építtetni Heves, Gömör és Borsod vármegyei községi és körjegyzők gyermekei és árvái részére, melyhez csatlakozásra hívta fel Nógrád vármegye jegyzői karát. A közgyűlés a választ későbbre halasztotta, mert az Országos Erzsébet Árvaházalap ősszel több helyen akart internátust felállítani. Az egyesület új alapszabályát is elfogadták. Az országos jegyzői egylet 25 éves jubiláris díszközgyűlésére az elnököt, alelnököt és a jegyzőt küldték ki. Megejtették a három évenkénti tisztújítást. Elnökké Papp Jánost, alelnökké Pósa Istvánt, jegyzővé Foglár Gézát, pénztárnokká Bálás Dezsőt, választmányi tagokká Draskóczy Edét, Géczy Bélát, Háger Lajost, Papp Gyulát, Perényi Istvánt, Szabó Imrét, Wittver Józsefet, Zimányi Jenőt választották meg. 65. PONGRÁCZ 87., 344-345. p.; Községi és körjegyzők nyugdíj... NL. és HH. (1904. április 17.); NML IV. 402. 27,197, 301, 513, 516/1904,12/1905.; Nógrádvármegye községi és körjegyzői jubiláris közgyűlése. NL. és HH. (1904. június 5.); Nyilvános nyugtázás. NL. és HH. (1904. július 3.); Közgyűlés. NL. és HH. (1904. augusztus 6.); Községi és körjegyzők gyűlése. NL. és HH. (1904. szeptember 25.) 54