Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

tek újbóli megtartását és az egyleti tagdíjaknak a fizetésekből való levonását. Elhatározták a Nógrádi Hírlap intenzívebb támogatását is. A Peleskei nótárius utódai címmel dr. Kálmán Jenő országgyűlési képviselő A Munka hasábjain megjelent cikkében megbecsüléssel írt a jegyzői karról: „... a jegyzői kar az egyetlen, minden más tisztviselői kategória között, amely a gyűléseiken, akár a járásokban, akár a vármegyében, akár országos szervezetében tartja ezeket a gyűléseket és tanácskozásokat - sohasem a maga érdekeit helyezni mindenek elébe, hanem állandóan nagy, országos kérdésekkel foglalkozik..., de a kérdéseket mindig abból a szemszögből nézik, hogy vájjon azok a falu népére áldásosak lesznek-e, vagy károsak?"

89 Az 1928-ban nyilvánosságra hozott Scitovszky-féle reformjavaslatnak a körjegyzőket közvetlenül érintő gondolata az volt, hogy az érdekek védelmében a vármegyei jegyző egyesületek a törvényhatósági bizottságokba tagokat küldhetnek, az egyesületi elnökök pedig hivatalbóli tagok lehetnek. A javaslat benyújtása után tartott országos jegyzőnapokon elégedetten fogadták a fegyelmi reformot és a kormány azon ígéretét, hogy hamarosan törvényjavaslatot nyújt be a községháztartások rendezéséről (ez azonban elmaradt). Az ún. okirati kényszer ellen írta cikkét dr. Krüger Aladár, a vármegye országgyűlési képviselője A Munka című folyóiratba Ügyvédek és községi jegyzők címmel. Többek között ezt írta: „Az ügyvédi kar nem teheti azt, hogy saját exisztenciáját más exisztenciák veszélyeztetésével javítsa meg. Az ügyvédi irodákba kényszer útján „beutalt" ügyfelekben köszönet nincs. A kor válsága sokkal nagyobb, hogysem azt ilyen apró-cseprő kísérletezgetésekkel segíteni lehetne." A vármegyei jegyző egyesület Nógrádverőcén tartotta évi rendes közgyűlését a községi nagyvendéglőben. Itt értesültek a tagok a losonci internátus visszaszerzése ügyében a Csehszlovák Köztársaság ellen a hágai magyar-csehszlovák döntőbizottság előtt indított perről. Bory László pénztárnok halála alkalmából érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg (helyettese már 1927-től Uzsák József rétsági jegyző volt). Csekey Sándor kazári jegyző felolvasta A közigazgatási reformtörekvések legújabb állása című tanulmányát. Dr. Baross József alispánt 25. szolgálati éve alkalmából az egyesület tiszteletbeli tagjává választották és egy nevét viselő alapítványt tettek 2000 pengő értékben az Országos Jegyzői Árvaház Egyesületnél. A közgyűlés végül a községháztartási nehézségek megszüntetése céljából szükséges intézkedések elrendelése végett országos akciót kezdeményezett. A tisztújítás során elnökké Uzsák Józsefet, alelnökké dr. Lehotzky Károlyt és Csekey Sándort, főjegyzővé dr. Paulus Józsefet, jegyzővé Raffai Jánost, pénztárnokká Regős Jánost választották meg. 89- CSIZMADIA 1976. 373. p.; 95/1927. sz. N és HvHL. (1927. július 7. 3. p.); Paulus: A NógrádHont vármegyei jegyző egyesület. NH. (1927. november 13.); Dr. Kálmán Jenő: A „Peleskei nótárius" utódai. M. (1927. december 3.) 83