Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

tek újbóli megtartását és az egyleti tagdíjaknak a fizetésekből való levonását. Elhatározták a Nógrádi Hírlap intenzívebb támogatását is. A Peleskei nótárius utódai címmel dr. Kálmán Jenő országgyűlési képviselő A Munka hasábjain megjelent cikkében megbecsüléssel írt a jegyzői karról: „... a jegyzői kar az egyetlen, minden más tisztviselői kategória között, amely a gyűléseiken, akár a járásokban, akár a vármegyében, akár országos szervezeté­ben tartja ezeket a gyűléseket és tanácskozásokat - sohasem a maga érdekeit helyezni mindenek elébe, hanem állandóan nagy, országos kérdésekkel foglal­kozik..., de a kérdéseket mindig abból a szemszögből nézik, hogy vájjon azok a falu népére áldásosak lesznek-e, vagy károsak?" 89 Az 1928-ban nyilvánosságra hozott Scitovszky-féle reformjavaslatnak a kör­jegyzőket közvetlenül érintő gondolata az volt, hogy az érdekek védelmében a vármegyei jegyző egyesületek a törvényhatósági bizottságokba tagokat küld­hetnek, az egyesületi elnökök pedig hivatalbóli tagok lehetnek. A javaslat be­nyújtása után tartott országos jegyzőnapokon elégedetten fogadták a fegyelmi reformot és a kormány azon ígéretét, hogy hamarosan törvényjavaslatot nyújt be a községháztartások rendezéséről (ez azonban elmaradt). Az ún. okirati kényszer ellen írta cikkét dr. Krüger Aladár, a vármegye or­szággyűlési képviselője A Munka című folyóiratba Ügyvédek és községi jegy­zők címmel. Többek között ezt írta: „Az ügyvédi kar nem teheti azt, hogy saját exisztenciáját más exisztenciák veszélyeztetésével javítsa meg. Az ügyvédi irodák­ba kényszer útján „beutalt" ügyfelekben köszönet nincs. A kor válsága sokkal na­gyobb, hogysem azt ilyen apró-cseprő kísérletezgetésekkel segíteni lehetne." A vármegyei jegyző egyesület Nógrádverőcén tartotta évi rendes közgyűlé­sét a községi nagyvendéglőben. Itt értesültek a tagok a losonci internátus visszaszerzése ügyében a Csehszlovák Köztársaság ellen a hágai magyar-cseh­szlovák döntőbizottság előtt indított perről. Bory László pénztárnok halála al­kalmából érdemeit jegyzőkönyvben örökítették meg (helyettese már 1927-től Uzsák József rétsági jegyző volt). Csekey Sándor kazári jegyző felolvasta A közigazgatási reformtörekvések legújabb állása című tanulmányát. Dr. Baross József alispánt 25. szolgálati éve alkalmából az egyesület tiszteletbeli tagjává választották és egy nevét viselő alapítványt tettek 2000 pengő értékben az Or­szágos Jegyzői Árvaház Egyesületnél. A közgyűlés végül a községháztartási nehézségek megszüntetése céljából szükséges intézkedések elrendelése végett országos akciót kezdeményezett. A tisztújítás során elnökké Uzsák Józsefet, al­elnökké dr. Lehotzky Károlyt és Csekey Sándort, főjegyzővé dr. Paulus Józse­fet, jegyzővé Raffai Jánost, pénztárnokká Regős Jánost választották meg. 89- CSIZMADIA 1976. 373. p.; 95/1927. sz. N és HvHL. (1927. július 7. 3. p.); Paulus: A Nógrád­Hont vármegyei jegyző egyesület. NH. (1927. november 13.); Dr. Kálmán Jenő: A „Peleskei nótá­rius" utódai. M. (1927. december 3.) 83

Next

/
Oldalképek
Tartalom