Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

1928 novemberében a törvényhatóság rendeletére a közigazgatási tanfolyamhallgatók segélyezése céljából nagyközségenként és körjegyzőségenként évi 16 pengőt kellett a vármegye folyószámlájára befizetni.

90 A 20-as évek végén a vármegyei jegyző egyesület szokásává vált a vármegye prominens tisztviselőinek és a belügyminiszternek a meghívása közgyűléseire (amit a belügyminiszter mindig mellőzött), távolmaradásuk esetén pedig távirati üdvözlésük. 1929 elején azonban egy kissé bizantinista cselekedet mutatta meg a községi jegyzők országos vezetőinek taktikáját: követelések határozott megfogalmazása és hízelgés a hatalmon lévők hiúságának. Scitovszky Bélát, az Országos Jegyzői Leányárvaház megalapítóját, akkori belügyminisztert életnagyságú bronz domborművön örökítették meg és azt a nevét felvevő árvaházban helyezték el. A losonci internátus ügyében a csehszlovák állam már azt is kétségbe vonta, hogy a perlő két egyesület azonos lenne a létrehozó egyesületekkel. A cáfolatot és a bizonyító okiratokat elküldték a hágai döntőbíróság melletti magyar kormánybizottságnak. 1929. november 7-én Balassagyarmaton ült össze a jegyzői egylet közgyűlése nagy érdeklődés mellett. Többek között tárgyaltak az 1929. évi XXX. te. jelentőségéről, az adóügyi jegyzői állások megszüntetéséről, a hivatali függés egységesítéséről. Simonyi János a jegyzői képesítés rendezéséről, Raffai János a községi háztartások válságáról, Csekey Sándor pedig az okirati kényszer ügyéről olvasta fel értekezését. A közgyűlés szenzációszámba menő, dacos határozata az volt, hogy az 1930. évi közgyűlés színhelyéül a megszállt Losoncot jelölték meg, ennek meghiúsulása esetére pedig Salgótarjánt. A törvényhatósági bizottságba dr. Paulus Józsefet, Uzsák Józsefet, és póttagul dr. Lehotzky Károlyt delegálták.

91 1930. szeptember 30-án a törvényhatósági bizottság elfogadta a szabályrendeletet a vármegyei és községi alkalmazottak nyugellátásáról, illetve az egyesített vármegyei nyugdíjalapról, melyet októberben a belügyminiszter is jóváhagyott. A vármegyei jegyző egyesület éves rendes közgyűlését Salgótarjánban tartották meg december 6-án. Az országos egyesület jelenlévő elnöke, dr. Koncz János ismertette az országos közgyűlés témáit és határozatait, megjegyezve „hogy a pénzügyi kormányzat a legszigorúbb központosító elveket vallja. Az ún. normál költségvetések teljesen gúzsba kötik az önkormányzati testületeket, mert az évekre előre meghatározott kerettől eltérésnek helye nincsen...". Az egyesület elhatározta, hogy széleskörű propagandát folytat a háztartási törvényjavaslat mielőbbi napirendre tűzése érdekében és tiltakozott a községi alkalmazottak tervbe vett létszámleépítése ellen. Kérték a vármegyei szabályrendeletek gyűjteményének újbóli kiadását. Balassagyarmat városát arra kérték, hogy az új internátus építését addig halassza el, amíg a hágai vegyes döntőbizottság előtti internátusi per le nem zárul. Az 1931. évi közgyűlés színhelyéül a 90. CSIZMADIA 1976. 377-384. p.; Dr. Krüger Aladár: Ügyvédek és községi jegyzők. M. (1928. január 7.); A losonci internátusról. NHK. (1928. április 60-61. p.); Paulus József: A Nógrád-Hont vármegyeijegyzők egyesület... NH. (1928. október 28.) 91. Scitovszky Béla országos jegyzői árvaházi... NH. (1929. február 10.); NHK. (1929. február 29-30. p.); Paulus: A Nógrád-Hont vármegyei jegyző egyesület... NL. (1929. november 17.) cS4