Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

7. A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban

7. fejezet A megye jegyzői a két világháború között és a II. világháborúban „... a jegyző mindenkor mint pompái katona állta minden támadás és kísértés mellett azt az őrhelyet, melyet a község, s felettesei bizalmából betöltött, s elismerés helyett a mellőzés jut osztályrészül." (Nógrádi Hírlap, 1926. április 4., 3. p.) „A fahi fejlődése, a falu haladása a jegyző tevékenységétől függ-" Qegyzői jubileum. A Munka, 1928. február 4., 2. p.) A Magyar Jogász Egylet 1920 májusában közigazgatási ankétot rendezett, melyen neves szakemberek mondták el véleményüket. Vadnay Tibor a kinevezési rendszer mellett tette le a voksot, de ugyanakkor az ügyintézés decentralizációját kívánta megvalósítani, Koncz János csepeli főjegyző viszont a tisztviselői minősítés javítása és a különleges jegyzői képzés fenntartása mellett szállt síkra. A Teleki-kormány kisgazda belügyminisztere, Ferdinandy Gyula demokratikus irányban akarta megváltoztatni a községek testületi összetételét, de a vármegyék vezetői megbuktatták 1921-ben. Ő volt az, aki körrendeletben hívta fel a vármegyék figyelmét, hogy a községi közigazgatás fogyatékosságai főként a jegyzők túlterheltségére vezethetők vissza. Az országos jegyzői egyesület lapja, a Községi Közlöny elismeréssel szólt róla, mint aki megtette az első lépést afelé, hogy a közigazgatást tartalmilag jobbá, gyakorlatiasabbá tegye. A vármegyei alkotmányos rend őremek győzelmét követte a müüsztériumi központosítás és a közigazgatási gyámkodás kiterjesztése a községekre. Az adminisztratív tutela a gyakorlatban azt jelentette, hogy a község a legtöbb ügyben nem hozhatott önálló döntéseket, hanem szükségessé vált azokat elsősorban a felügyeletet gyakorló vármegyének, egyes esetekben a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben való jóváhagyása alá bocsátani. A két világháború között (1920-tól) Egerben, Nyíregyházán és Szombathelyen működtek községi közigazgatási tanfolyamok, 1924-től három féléves szorgalmi idővel.

81 81. CSIZMADIA 1976. 348-352. p.; CSIZMADIA 1984. 520-521. p.; CSIZMADIA 1947. 36. p.; MEZNERICS-TORDAY 65. p. 73