Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

lek,. 16000 korona (a tanítók részéről) és évi 5000 korona állt rendelkezésre mindehhez. Ugyanakkor kb. 24 közigazgatási tisztviselői gyermek járt középiskolába, kik közül 5-6 szorult segélyezésre. 1908-ban ezek már 300-400 korona segélyt kaphattak volna egy alumneum (tápintézet) révén, mely Losoncon már létezett is, Gyarmaton pedig azonnal alakulhatott volna, ha a jegyzők erre a célra egy segítő-egyletet alapítanak. Ezen egylet jövedelmeinek felét segélyezésre fordították, másik fele az interna tusi alapot gyarapította volna. Ez ügyben november 16-ra közgyűlést hívott össze a jegyzői egylet, de végleges határozatot nem hozott a megjelent 24 jegyző. Három indítványt is meghallgattak „míg végre a sok indítvány közt ellaposodott maga az ügy" és újra egy bizottságot küldtek ki, hogy a tantestülettel megegyezésre jussanak. A közgyűlésnek mégis volt egy határozata. Mivel a nyugdíjválasztmányba Kovách Kálmánt delegálták, helyére az egyesületi főjegyzői tisztségre Hetényi Vilmos balassagyarmati főjegyzőt választották meg. 1907 novemberében Andrássy Gyula belügyminiszter körrendeletet adott ki arról, hogy a jegyzők a fizetésüket nem a községtől, hanem a megyei állampénztártól, községük adóhivatalán keresztül vehessék fel. A község a megyei állampénztárba küldi a jegyzői fizetést, melyet a község késedelmes folyósítása esetén is kiadnak.

68 1908. január 4-én Papp János egyesületi elnök rendkívüli közgyűlést hívott össze, hogy a jegyzői fizetések havi előleges részletekben való felvétele miatt a nyugdíj-szabályrendeletet módosítsák. Eddig ugyanis a nyugdíjhátralékot minden év januárjában egy összegben fizették. Ezt a körülbelül 80-120 koronányi összeget a január havi fizetésekből nehezen lehetett volna levonni. Emiatt felterjesztést tettek arról, hogy a nyugdíjjárulékot ezentúl havi részletekben vonja le a fizetésekből az adóhivatal. Hummer Ferenc javaslatára a nyugdíj alapjául szolgáló javadalmazáshoz évi 1000 korona magánmunkálati díjat is hozzászámítottak. A jegyzői nyugdíj-szabályrendeletek revíziója során a Belügyminisztérium a teljes nyugdíjat csak 40 szolgálati év után engedélyezte, a magánmunkálati díjaknak a nyugdíjalapba való beszámítását elutasította. Azon nyugdíjszabályzatok, amelyek a millennium többszörös beszámítását már jogerőre emelték, érintetlenül maradtak. Ezen a közgyűlésen Draskóczy Edét, aki nyugalomba vonult, kibocsátották az egyletből, de megszavazták örökös dísztagságát. Baskay Ferenc losonci főjegyzőt és Kovách Kálmánt pedig a nyugdíj választmány tagjaivá választották. 68. Jegyzők államsegélye. NH. (1907. j anuár 6.); Beszüntetett államsegély. NVM. (1907. január 10.); NH. (1907. április 21.); Jegyzői közgyűlés. NVM. (1907. február 21.); Jegyzői nyugdíjintézeti ülés. NVM. (1907. május 16.); A jegyzői egylet ügyei. NVM. (1907. július 4.); A közigazgatási bizottság ülése. NVM. (1907. július 18.); Közigazgatási tanfolyamhallgatók... NH. (1907. július 21.); A losonci járás jegyzői kara. NVM. (1907. július 18.); A jegyzői egylet rendkívüli közgyűlése. NVM. (1907. szeptember 26.); Jegyzői internátus. NH. (1907. október 27.); Bizottsági ülés az internátus ügyében. NVM. (1907. október 31.); A vármegyei községi és körjegyzők egyesülete. NH. (1907. november 17.); Jegyzői egyleti közgyűlés. NVM. (1907. november 21.); A Könyvnyomda és a jegyzői egylet. NVM. (1907. november 21.); A községi jegyzői fizetési alap. NVM. (1907. november 28.) 58