Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)
5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig
1908. január 31-én elnémultak az ellentétek az internátusi székhely kérdésében. A Balassagyarmat-pártiak vezetője, Hetényi Vilmos is meghátrált és a Losoncon való elhelyezést pártolók győztek. Hozzájárult ehhez az a határozat, mely szerint a Gyarmat környékiek gyermekei internátusi segélyt kapnak akkor is, ha Balassagyarmaton mégis internátus vagy tápintézet létesülne. A pánszlávizmus ellen sokszor fellépő Nógrádvármegye című lap 1908. február 6-i számának tudósítója a döntést így kommentálta: „A pánszláv mozgalmak ellensúlyozására vonatkoztatva pedig kapóra, éppen az utolsó órában jött ezen társulás, mert ha a pap, jegyző és tanító összetart, Csehország és Oroszország összes ördögeit mozgósíthatják, minden faluba adhatnak egy-egy Bazovszkyféle megbízottat, törekvéseik sikertelenek maradnak, az apostol ebrúdon lesz kiverve." A május 2-án Balassagyarmaton összeült rendkívüli egyleti közgyűlés egyhangúan hozzájárult a jegyzői és tanítói internátus Losoncon való létesítéséhez. Annyi kikötés volt, hogy az internátus évi jövedelméből a balassagyarmati főgimnáziumnak utalják át azzal arányos részt, ahányan a tanítók és jegyzők gyermekei közül ott tanulnak. Öttagú bizottságot is küldtek ki az internátus létesítésére és rendjének felügyeletére, időnkénti jelentéstételi kötelezettséggel. A losonci, 1908. július 4-i díszközgyűlésen a jegyzői egylet az internátus alapszabályainak elkészítésére a választmány tagjait küldte ki és ezzel megkezdődhetett Losoncon az építkezés. Azonban az internátust pártoló egyletbe kevesen léptek be, annak jövője tehát nem volt biztosítható, alapszabályait a közgyűlés is visszautasította, lemondván a megalakításáról. A befolyt segélyösszegek hovafordításáról úgy döntöttek, hogy az építésre fordítják. A gyűlés után a városi vigadóban 400 személyes hallgatóság előtt hangversenyt adtak az internátus javára. Bár december 18-án Losoncon rendkívüli közgyűlést tartott a szakegylet, azon olyan kevesen jelentek meg, hogy a kitűzött témák közül csak az internátusi alapszabályokat tárgyalták meg és fogadták el. Itt dőlt el véglegesen, hogy az mternátus a jegyzői egylet mtézményeként és nem egyesületeként fog működni. A losonci főgimnázium segélyegylete az építkezéshez ekkor már 35000 koronával járult hozzá (persze csak kölcsönként) és az építést nemsokára el is kezdték. 69 1908-ban a májusi közgyűlésen az egyleti alapszabályt úgy módosították, hogy az egylemek azontúl tagja lehet minden kör-, al-, és segédjegyző, helyettes okleveles jegyző, továbbá képesített jegyzőjelölt és a nyugdíjazott jegyzők is. Júliusban Papp János betegsége miatt lemondott elnöki tisztségéről, de az egylet örökös díszelnökévé választották. A tisztújítás során elnökké Pósa Istvánt, alelnökké Háger Lajost, jegyzővé Bory Lászlót, pénztárnokká Horváthy Zoltánt tették meg. 69. A Nógrádvármegyei községi és körjegyzők... NVM. (1908. január 9.); Békés megállapodások... NVM. (1908. február 6.); A sziráki járás jegyzői... NH. (1908. március 8.); A jegyzői nyugdíj szabályrendeletről. NVM. {1908. április 29.); A jegyzői egylet rendkívüli... NVM. (1908. május 6.); Díszközgyűlésünkről. NVM. (1908. július 8.); Hangverseny az internárus javára. NVM. (1908. július 8.); A gácsi járás jegyzői. NVM. (1908. július 1.); A gácsi járás jegyzői, A szécsényi járás jegyzői kara. NH. (1908. július 5.); A községi jegyzők árvái. NH. (1908. augusztus 9.); 905, 895/1908. sz. hat. NHL. (1908. november 12.); Jegyzői közgyűlés. NH. (1908. december 25.) 59
