Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)

5. A jegyzői státus kiteljesedésétől az I. világháború kezdetéig

hogy a közgyűlésekre utazó jegyzők útiköltségei a községeket terheljék, s a száma­dások ezen kiadásait az éves zárszámadások és költségvetések tételeiként hagyják jóvá. Koháry János a vármegyei tanítótestület elnöke összefogást ajánlott a jegyzői egyletnek, hogy Losoncon gyermekeiknek középiskolai internátust alapítsanak. A tanítótestületnek ekkor már 18000, az egyletnek 5000 koronája volt e célra. A jegyzők azt is elhatározták, hogy az 1908. évi költségvetések tárgyalásakor községeikben lakoson­ként 2 fillér községi pótadót állíttatnak be az internátus céljaira. A tanítótestülettel való tárgyalásra a közgyűlés háromtagú bizottságot küldött ki. A Nógrádvármegye című la­pot az egylet hivatalos lapjává, közlönyévé fogadta és azt minden tagnak ingyen küldték meg, cserébe pedig a jegyzők a lapot képviselő-testületeiknek megrendelésre ajánlották. A következő évben a Nógrádvármegye szerkesztője az egylet házi kiadásainak csökken­tése érdekében rávette a nyomda bérlőjét, hogy az egyleti nyomtatványokat díjtalanul állítsa elő, ha ennek ellenében a jegyzők a községi nyomtatványokat e nyomdáiiál rende­lik meg. A közgyűlés után az Újvilág szálló nagytermében díszebéd, a Káprás nevű er­dőben nyári mulatság következett. A Belügyminisztérium a tárca 1907. évi költségvetésébe egy millió korona hitelt vett fel a 2000 leieknél népesebb községekben aljegyzői állások létesítése céljára. Nógrádból 29 körjegyzőség folyamodott aljegyzői állás szervezéséért, de hat kérvényt nem vettek figyelembe, mert lakossága kevesebb volt az előírt­nál. A vármegye közgyűlése pedig az 1908-as költségvetési évre a jegyzők álla­mi fizetéskiegészítésre 780000 koronát kért. 1907-ben a szombathelyi közigazgatási tanfolyam húsz végzett hallgatója július 9-én gyalogtúrára indult hét vármegyén keresztül Kassára, Rákóczi sírjához. 17-én este Ersekvadkerten 50 fős banketten fogadták őket, ahol Hetényi Vilmos balassa­gyarmati főjegyző éltette a zarándokokat és kérte, hogy Rákóczi sírjánál imádkoz­zanak a vármegye hazafias jegyzőiért is. Ugyancsak e hónapban Losoncon gyűlést tartottak a járási egylet tagjai, mivel Radeczky Pál volt elnök ekkor nyugalomba vo­nult. Helyére Mikula Pált a járás jegyzőinek nesztorát választották meg. Az évi rendes közgyűlést 1907. szeptember 24-én Balassagyarmaton tartot­ták, melyet a tagok példátlan méretű részvétlenségével jellemezhetünk: a 125 tagból összesen tízen voltak jelen, de egy fő később még hazasietett. Ennek el­lenére elfogadták a jegyzői önsegélyező egyesület alapszabályait és jóváha­gyásra felterjesztették a Belügymmisztériumhoz, de ettől függetlenül már 1907. október 24-én életbe akarták léptetni. 1908-ra kivételesen két korona pótdíjat vetettek ki a szükségletek fedezésére. A közgyűlés kérelmet fogalmazott meg az országgyűlési képviselőkhöz, hogy a jegyzőknek törvény általi köztisztvise­lővé mmősítését a törvényhozásban támogassák. Az interna tusi bizottság javaslatára az internátus székhelyének kijelölését el­halasztották. A vármegyei jegyzők egy része Balassagyarmaton szeretett volna internátust létesítem az állami főgimnázium mellett. A vármegye északi részén lakó jegyzők és a vármegyei tanítótestület az internátus székhelyéül Losoncot kívánta megtenni. A két város körülbelül egyforma ajánlatot adott, de a meg­valósításhoz mindkettő kevés volt, nem is beszélve a fenntartási költségekről. Szükség lett volna 6000 koronára a létesítmény felépítéséhez és 50 gyermek el­helyezése mellett évi 12000 korona a fenntartására. De ekkor még csak egy te­57

Next

/
Oldalképek
Tartalom