Földi István: A községi és körjegyzők társadalma és mozgalmai Nógrád vármegyében 1873–1950 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 32. (Salgótarján, 2002)
8. Községi jegyzők a tanácsrendszer létrejöttéig (1945-1950)
A jegyzői állásokat azontúl választással kellett betölteni, de az önkormányzati testületnek módjában állt egyszerű határozattal (mely azonban a választás hatályával bírt) kimondani, hogy a jegyzőt állásában megtartják-e, illetve, ha állomáshelyét elhagyta, oda visszafogadják-e. E lehetőségekkel éltek is a községek. A kallói körjegyzőt nem fogadták vissza arra hivatkozva, hogy „A népnek olyan vezetőkre van szüksége, aki vele jóban és rosszban egyaránt kitartanak." Nem fogadták vissza a bocsárlapujtői, a lőrinci és a sziráki jegyzőket sem a háború előtti, illetve utáni viselkedésük, antidemokratikus tevékenységük vagy agitációjuk miatt. A bujáki, jobbágyi és a vanyarci körjegyzőket viszont az igazolási eljárás után visszafogadták. A jobbágyi körjegyzőt még annak ellenére is szívesen fogadták, hogy máshová költözött, mert tudták, hogy állomáshelyéről a németek űzték el. Róla ezt írták: „A néppel szembeni magatartása mindenkor a legudvariasabb volt és hivatali működése során igen demokratikus érzelmekről tett tanúbizonyságot." Volt azonban olyan is, akit a vármegye ötös bizottsága fogadott vissza és bízta meg őt a körjegyzőség vezetésével. 101 1945-ben a 4330/1945. M. E. sz. rendeletben határoztak vármegyék közötti terület-átcsatolásról, mely szerint Nógrád és Hont vármegyébe átcsatolták volna Hasznos és Tar nagyközségeket, valamint a Nagybátonyi Körjegyzőség községeit. Cserében a Herédi, a Jobbágyi és Lőrinci Kör községei Heves vármegyéhez, a szobi járás községei, Kösd nagyközség, a Nógrádverőcei és a Penci Kör községei pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez kerültek volna át. A Heveshez csatolni kívánt jegyzőségek községei, valairdnt a Nógrádverőcei Kör községei tiltakoztak a törvényhatóságnál és a Belügyminisztériumnál is a tervezet ellen. A Penci Kör csatlakozott Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyéhez, de 1946 decemberében már kérte is a Nógrádhoz való visszacsatolását. A rendeletben említett többi község átcsatolását nem hajtották végre. 1950-ben aztán, a 4343/1949.(259) M.T. számú rendelet alapján a szobi járás községeit, Lőrinci és Zagyvaszántó nagyközségeket, valamint Herédet és Nagykökényest Heves megyéhez csatolták, Nógrádhoz pedig az azelőtt Heves megyei Hasznos, Pásztó, Szurdokpüspöki és Tar, Nád újfalu, valamint a Nagybátonyi és Mátramindszenti Körjegyzőség községei kerültek. A jegyzők egyesületei szüneteltették működésüket és csakhamar meg is szüntették őket rendeletüeg, egyetlen tollvonással. így aztán semmilyen érdekvédelmi tevékenységet sem fejtettek ki volt tagjaik körében. A jelen fejezetben vázolt korszakban megfigyeLhető a jegyzők nagymértékű, gyors mozgása, áthelyezése az egyes állomáshelyek között. A két világháború közötti időszakban az állásaikban stabüan elhelyezkedő községi és körjegyzők viszonylag keveset mozogtak, hosszú éveken, sőt évtizedeken át is egyetlen állomáshelyen maradtak. A visszacsatolt területek jegyzőkkel való ellátása érdekében, a háborúba való bevonulások miatt sok áthelyezésre került sor. A háború után az elmenekült jegyzőket kellett hirtelen pótolni, ezért gyorsult fel a 101. PML V. 1081. 18/1945.; NML XXII. 101. 4/1945.; NML V. 434. 2/1945.; NML V. 623. 1. k. (1945. V. 24.); HML XXII. 350/a. 1. k. 89/1947.; NML V. 406. 5/1945.; NML V. 620. 522/1945.; NML V. 602. 5/1945.; NML V. 335. 25/1946. 95
