Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)
268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.
gyelmeztetésem ellenére mégis széthordták a falukra és szétszórták. Az nem volt bizalmatlanság, hogy a telefonokat kikapcsolták? Hogy a párt illegalitásba kényszerült, azt nem tudom. A pártépületek átadása is úgy történt, hogy mi felszólítottuk [őket], hogy adják át. Most pedig a Mrázik e[lv]t[árs] hozzászólását akarom kiegészíteni, és szeretnék hozzáfűzni néhány gondolatot. Sok mindenre hivatkozott, ami személyi jellegű volt. Engem is letartóztattak már két ízben is. Az ő személyét ért letartóztatásból], valamint [a] házkutatásból, ebből a két esetből nem lehet azt általánosítani, hogy itt fehérterror van kialakulóban! Mi még a jelentkezett ávósoknak is papírt adtunk, hogy menjenek dolgozni. Tárgyaltunk a pártbizottsággal, hogy ne legyen köztünk súrlódás. Ezt Mrázik e[lv]t[árs] nem veszi figyelembe? Felteszem a kérdést: melyik az okos gondolkodás, két esetből általánosítani az egész megyére? Nem, ez nem jogos! Azért beszélek így, hogy ott foguk meg a hibák gyökerét, ahol van. Ezen a gyűlésen 566 kommunistaüldözés egyáltalán nem volt. Maradtak-e ott kommunisták? Én magam is az vagyok! Onnan csak azokat utasították ki, akik bemocskolták a pártot. Ami Mrázik e[lv]t[árs] szempontjából igaz, az a mi szempontunkból nem igaz. Van egy javaslatom, hogy végére érjünk a dolgoknak: a legszélesebb rétegek képviselve legyenek a munkástanácsokban. Javaslatot teszek: csütörtökön 567 d[él]e[lőtt] a megyei tanács nagytermében számoltassuk be az eddig működött nemzeti bizottságot, valamint az utóbb hatalomra került bizottságot, mert az idő sürget. Az itt lévő e[lv]t[árs]ak hallották [a] felszólalásokat, ítéljék meg, fennállte megyénkben a fehérterror veszélye! Ne kezdjünk újabb szervezkedést, hanem demokratikusan válasszuk meg a megyei bizottságot, mégpedig [úgy, hogy azok] az üzemek, amelyek a legszélesebb körű alapokon választották meg tagjaikat, küldjék el megbízottaikat, hogy végül demokratikus alapokon megválasztott vezetőink legyenek. Tehát csütörtökön mindannyian összejövünk. Nagybátony küldötte (Szabó Károly): Tegnap este elmentem munkába, elköszöntem a családomtól, mert nem tudtam azt, hogy kijovÖk-e még a bányából. A bánya környékén fegyveres erők voltak. Nagybátony küldötte: Kedves munkatársak! A nagybátonyi bánya megalakította a munkástanácsot. Ez a munkástanács elhatározta, hogy mindaddig, amíg biztonságban nincsenek a fegyverek, és [az] össz[esj bányák, üzemek egységesen el nem határozzák azt, hogy kiállunk a termelés frontján, mi nagybátonyiak nem dolgozunk, vagyis szenet nem termelünk. A fenntartási munkákat végezzük, mivel a bánya és a gép a népé, a magyaroké. Nem tudom, hogy Önök milyen véleménnyel, milyen akarattal vannak itt [az] összejövetelen]. Mindenesetre több üzemben még nincsenek olyan munkástanácsok, melyek széles alapokra vannak helyezve. Ma a munkások háromnegyed része határozatot hozott és vezetőséget választott. Egy a célunk, és ezért a célért egységesen, kristálytiszta emberekkel kell harcba indulni! Úgy válasszuk meg a munkástanácsokat, hogy a pártvezetőség tagjai, kik az üzemeknél jól be vannak furakod566 Mármint a megyei nemzeti bizottság október 30-ai alakuló ülésén. 567 November 15-én. 417
