Á. Varga László - Pásztor Cecília: AZ 1956-OS forradalom Nógrád megyei okmánytára II/1. 1956. október 24–november 13. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 31. (Salgótarján, 2001)

268. Jegyzőkönyv a Salgótarjáni Iparmedence munkástanács-küldötteinek üléséről – Salgótarján, 1956. november 13.

iglenes tanácsoknak. A feladatunk az lesz, ha [a] dolgozók teljes egészében dol­goznak, az lesz az első feladatunk, hogy véglegesítsék 544 a választásokat. A üze­mekben megtörténtek [ugyan] a választások, de mint említettem, ezekben az időszakokban, amikor nem volt teljes műszak, az üzemek[ben a dolgozók] mi­nimum] húsz-huszonöt százaléka volt jelen. Vannak olyan helyek, ahol de­mokratikusan, a dolgozók akarata szerint küldték le a küldöttek[et] a nemzeti bizottság megválasztására. A mi üzemünk is megválasztotta a munkástanácsot, de éppen olyan embert [je­lölt tagjának], akinek a bányához semmi köze - név szerint Tari József[et]. Nem akarok személyi problémát csinálni, de a bányászok véleménye 545 az volt, hogy mi jogon képviseli a bányászokat Tari József. 546 Ezen a nemzeti bizottsági ülésen, az ülés kezdetén kidobálták a pártfunkcioná­riusokat. Én nem tudom, mennyire vannak tájékoztatva a forradalom kezdeti időszakát illetően, amelyet jogosnak, igazságosnak tartottunk, [azonban ezt] fel­váltotta egy időre a fehérterroristáknak 547 a döntése. Az utcán szétszaggatták, feldarabolták - nemcsak Budapesten, hanem vidéken is - a funkcionáriusokat. Azok a megnyilvánulások, amelyek itt történtek, a haragot elültették, és nyil­vánvaló, hogy ebben a ténykedésben benne van a fehérterror csírája. így az ese­mények váltották egymást, és így az események szabadjára nem keringhetnek. Én elmentem erre az ülésre. Sokan azt mondják, mint egy őrült berontottam. Én egy negyedóráig egy szót sem szóltam, amíg a személyemre Szabó Ervin föl nem hívta a figyelmet. Én ezen a gyűlésen akkor felszólaltam, és megmondtam, hogy nem értek egyet azzal, hogy ilyen elvtársak képviseljék a bányát. Erről az ülésről engem is kidobtak. De nemcsak engem, hanem mindenkit, aki kommu­nistának vallotta magát. Ez[ek] után az események után este húsz fő fegyveres letartóztatott. Nem akarom részletezni a dolgokat. A lakásomra is tíz fő fegyve­res tért be, akik átkutatták a lakásomat. Mindezen jelenségekből úgy láttam, hogy a fehérterroristák csírái nyilvánultak meg. Én 1951-től pártfunkciót nem töltöttem be, habár úgy érzem, hogy a népért dol­gozni megtisztelő feladat. Az utóbbi időben mint aknász dolgoztam. Ugyanak­kor a bátyámat is letartóztatták, de egy időben a munkástanácsba is beválasz­tották, aki a nagybátonyi bányáknál mint párttitkár működött. Ezek azok a té­nyek, amelyek a fehérterror csíráit felvetették. Mi értesítve voltunk a budapesti, veszprémi, győri stb. eseményekről, és [elmondhatom, hogy] itt is hasonló mó­don kezdődtek a dolgok. Úgy határoztunk, hogy a nemzeti bizottság, amely így jött létre, és így védelmezi meg a magyar állampolgárokat, [korlátozza] az ál­lampolgárok mozgási szabadságát, az nyilván nem alkalmas arra, hogy a fehér­terrornak a kitöréseit megakadályozza. Mi féltjük annak a sok becsületes párt­544 Helyesen: véglegesítsük. 545 Helyesen: kérdése. 546 Tari Józsefet október 29-én választották meg a nagybátonyi bányaüzem munkástaná­csának tagjává. (TH V-150373. 317-318. p.) 547 A fehérterror tágabb értelemben általában a szélsőjobboldal vélt vagy valós híveire al­kalmazott korabeli kifejezés. 410

Next

/
Oldalképek
Tartalom