Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

sem a per fel vétellel, sem a felperesek által benyújtott keresettel, sem pedig bármi egyébbel, ami a perhez tartozik, s fenntartja magának a jogot, hogy tetszése szerűit előterjesszen, kifogást emeljen és érveljen. Kérte továbbá, hogy a törvényszék olvassa fel a keresetet, az ahhoz csatolt gyámsági levelet, valamint az alispán úr megbízólevelét. Miután pedig a mondott iratok felolvasása megtörtént, Libercsey Ferenc a következőket adta elő: a jelen pert le kell szállatni, mégpedig azon okból kifolyólag, mert a szolgabíró és az esküdtek jelentéséből nyilvánvalóan kiderül, hogy a nevezett alperes asszonyt a felperesek kérelmére nem a gyámság okán a kezénél lévő jószágok visszaadása miatt idézték, hanem azért, hogy adjon magyarázatot arra, miért nem veszi fel a neki járó jegyajándékot? A jelenlegi kereset tárgya azonban a gyámság maga: mivel tehát igen nagy különbözőség lelhető fel a két kereset között, s mivel a felperesek az egyiket a másik részeként vétették fel, ezért a pert mindenképpen le kell szállatni. A felperesek prokurátora tiltakozik az alperes érvelése ellen, hogy a jelenlegi, újra fölvett per részint a korábbi kereseten, részint a szolgabíró által teljesített intésen, részint pedig az újra bemutatott gyámsági levélen alapul: mindebből tehát nyüvánvalóan kiderül - hiszen a járulékos elemek csatlakoznak a fő tárgyhoz -, hogy a felperesek milyen jogcímen vétették fel a pert. Következésképpen az ellenfél kifogásait nem lehet figyelembe venni és az alperes prokurátorát kötelezni kell arra, hogy egyenesen a keresetre válaszoljon; ha nem tenné, akkor a törvényszéknek ítéletet kell hozni ellene. Az alperes fél prokurátora ragaszkodik a per leszállatásához, mivel tagadja, hogy az újrafelvétel az intéssel kapcsolatos eljáráson alapulna - szerinte ugyanis a kettő szöges ellentétben van egymással. A felperesek prokurátora előadja, hogy azt, ami a korábbi perfelvétel alapján egyszer már ismeretessé lett a törvényszék előtt, csak a bírák szükségtelen megterhelésével lehet megismételni. Ezért újra csak sürgeti az alperest, hogy egyenesen a keresetre válaszoljon. Az alperes prokurátora szerint a korábbi perfelvételből nem derül ki, hogy a pert a jegyajándék miatt indították volna - e mostani perfelvétel tárgya viszont kifejezetten a jegyajándék. A felperesek prokurátora szerűit egy későbbi dologról nem lehet visszatérni egy korábbira - amit tehát az alperes a korábbiakban elmulasztott vitatni, azt most már nem vitathatja. Az alperes fél prokurátora előadja, hogy a jelenlegi per tárgyalása még nem az érdemi rész körül folyik, ahonnét a visszalépés egyáltalán lehetséges lenne. A felolvasott intő levélből pedig az derül ki világosan, hogy a pert a gyámság miatt vették fel, s így nem egyezik meg e mostani perfelvétel tárgyával: ennélfogva tehát az utóbbit le kell szállatni. A felperesek prokurátora szerint nem csak a per érdemi tárgyával, hanem a kifogásokkal kapcsolatban is szem előtt kell tartam a joggyakorlatot: igaz dolog tehát, hogy a korábbi perfelvétel megelőzte a jelenlegit, ezért ha az alperes fél prokurátora a korábbi perrel kapcsolatban talált valami vitatni valót, azt 36