Tóth Péter: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1652-1656 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 29. (Salgótarján, 2001)
Regeszták
tani törvényszéki ülés határnapjára - meg sem jelent, hogy okát adja az eljárásának. Mindezek alapján a felperes fél prokurátora azt kívánja, hogy a Hármaskönyv 2. része 24. címében, valamint az 1635. évi 90. törvénycikkelyben, az 1638. évi 29. törvénycikkelyben és az 1647. évi 125. törvénycikkelyben foglaltaknak megfelelően az alperes mint makacskodó marasztaltassék el a zálogösszeg elvesztésében és bocsássa vissza a felperes kezébe a mondott jószágokat is. - A prokurátor ezenfelül bemutatta Válthy Zsuzsanna asszonynak a jelen ügy tárgyát képező jószágokról kiadott zálogvalló levelét is a törvényszék alaposabb tájékoztatására. A törvényszék a perben a következő határozatot 2 hozta: mivel az alperes fél, jóllehet a törvény által előírt módon idézték, nem jelent meg, ezért a felperes keresetében foglaltaknak megfelelően veszítse el a pénzt is és adja vissza a jószágokat is. A felperes fél prokurátora, miután meghallgatta a törvényszék ítéletét, kérte az ítélet- és kiküldőlevél kiadását. - A törvényszék kiadatta számára a kért iratokat. 1036. (II. 10.) Kovászóy Sára asszonynak (generosa), néhai Voxith, másként Horváth György (egregius) özvegyének és fiának, Voxith Györgynek a személyében, a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel Libercsey Ferenc protestációt terjesztett elő az ügyben /ld. az előző bejegyzést 3 // mégpedig azért, mert amikor Ebeczky Mihály (egregius) elhatározta a jószágok visszaszerzését, akkor az ország törvényei, nevezetesen pedig a Hármaskönyv 1. részének 75. címe alapján köteles lett volna maga mellé idézni a nevezett protestálókat; ezt azonban elmulasztotta. A prokurátor tehát kijelenti, hogy a protestálok a zálogbirtok visszaszerzésének a dolgában minden követelés alól mentesültek és a későbbiekben sem tartoznak semmiért sem felelni. - A prokurátor kérte a protestációról szóló bizonyságlevél kiadását a jogok jövendőbeli védelme érdekében; a törvényszék ki is adta azt a számára. Sárközy Gáspár prokurátora ugyancsak az érdekek jövendőbeli védelme céljából szintén kéri az elhangzott protestációról szóló levél másolatának a kiadását. 1037. (II. 11.) Miután Jánossy András szolgabíró és Péchy György esküdt (egregii) előterjesztette a jelentését Egry István (egregius) kérelmére, ezen Egry István nevében és személyében törvényes prokurátora, Sárközy István (egregius) a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel felvétette a budai Bornemissza, másként Bolgár Pál (egregius) mint alperes elleni pert a nevezett szolgabíró és esküdt által visszahozott keresetben foglaltak alapján, s az ország törvényeinek, valamint a vármegye szokásjogának megfelelően azt kívánta, hogy kiáltsák ki megjelenésre a mondott alperest még annak előtte, hogy ő a keresetet előadná. 2 A határozat, valamint az ezután következő bejegyzések is a 10. oldalon olvasható megjegyzés szerint már a törvényszéki ülés második napján, azaz március 5-én születtek. 3 Bár tulajdonképpen ugyanarról az ügyről van szó, a szétválasztást mégis indokolja, hogy a protestálok személyében újabb fél avatkozott a perbe az eddigi alperes és felperes mellett. 14