Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

pedig a perhez három dolog kell: hely, idő és személyek, akikről az alperes azt állítja, hogy halottak, ezért, az előbbiekben elmondottak alapján az alperesre nem kérheti ítélet kimondását. De az alperes sem vonhatja ki magát, felelnie kell a perben. Az alperes aláveti magát annak, hogy a per reá átszálljon, de figyelmezteti a felperest, hogy most, amikor a per rászállott, halott embereket akar törvény elé állítani. A felperes hozzáteszi, hogy amikor az idézés megtörtént, a nevezett személyek még éltek, és ő nem holtakat idéztetett meg. Ha a felperes valami csalárdságot követett el, azt az ő dokumentumainak vizsgálatával derítsék ki. Ha ő meghalna, akkor peres ügyét örököseire kell átszállatni. Az alperes azt mondja, hogy ha az érdekelt személyek meghalnak, akkor a felperesnek a szokásos módon azok örököseire kell átszállatnia a pert. A felperes azt mondja, hogy kezében van az erről szóló írás. A vármegye határozata: Mivel az idézésből kiderül, hogy annak idején a megidézettek még éltek, idő elteltével azonban az elhunytak örököseire a felperes nem szállíttatta át a pert, ezért most az alperesre és a még életben lévőkre szállítják át a pert. A felperes ezt a határozatot a királyi kúriához fellebbezi. Azokról pedig, akikről az ő hatalmában áll dönteni, megígéri, hogy a hely szmén fog ítélkezni. Az alperes megjegyzi, hogy a felperesnek nincs joga fellebbezni, mert a per a két évvel ezelőtti törvények alapján indult és még nem ért véget. A határozat másik részét, miszerint a felperes a helyszínen fog ítélkezni a többi, még életben lévő személy felett, elfogadja, de megjegyzi, hogy itt, a vármegye törvényszékén indult a per, és erről neki másolata van, és eszerint adott választ a perben. A felperes kijelenti, hogy az ítélkezés ideje - az alispán kiírása szerint 1602. május 18. 827. (I. 155-157.) Balogh Gáspár felperes pere Orlle Miklós alperes ellen, amelyet famulusának megverése és házán lévő zár eltávolítása miatt indított. Az alperes nevében Jeszenszky Dániel megígérte, hogy a törvény elé állítottak részére a helyszínen fog igazságot szolgál tatni. A felperes nevében Szabó András kijelenti, hogy az alperes nem szolgáltathat ítéletet ebben a perben, mert a hatalmaskodás az ő parancsára történt, és ezért a törvényszéken köteles felelni. Az alperes közli, hogy azon hely színén megjelenik, amelyről panaszt tettek és az alapján, amit ott megtud, ítéletet fog mondani. A felperes közli, hogy megfelelő időben készen áll a bizonyításra. Az alperes kijelenti, hogy a törvényekben az áll, hogy a törvénybe szólítottakról a helyszínen szokás ítélkezni. Ha ez nem tetszik a felperesnek, akkor a törvényszék elé hozhatja az ügyet. Ami pedig az alperes személyét illeti, a vármegye ítélete szerint felelnie kell a perben. Az alperes Jeszenszky Dániel útján tiltakozással kijelenti, hogy ő innen számítva a harmadik vármegyében lakik, ezért itt maradása sok gonddal és fáradsággal járna, illetve itt tartózkodása hivatala miatt is igen nehéz lett volna, így ő nem tudott semmiféle kárt okozni a felperesnek és nem is parancsolt meg ilyesmit, alattvalóit nem küldte a felpereshez. Amit a felperes állít, az lehetet110