Oborni Teréz: Nógrád vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái 1597-1603 - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 28. (Salgótarján, 2001)

Regeszták

lenség, és arról az alperes semmit sem tud. Ha állítását nem tudja bizonyítani, akkor a felperes elleni ítélet meghozatalát kéri. A felperes közli, hogy a Tripartitum 2. része 32. címének tartalmára utal az alperessel szemben. Az alperes kéri, hogy folytassák a pert. A vármegye ítélete: az alperes köteles esküt tenni, hogy az előadottakról semmit sem tudott, és nem az ő parancsára történt a károkozás, tehát ártatlan az ellene felhozott vádakban. Ha ezt az esküt leteszi, akkor a felperest jogtalan perbefogás miatt elmarasztalják és pervesztes lesz, de még inkább, ha kiderül a bizonyítás során a dokumentumokból, hogy a hatalmaskodás az ő parancsára történt. A távolság miatt az alperes az egri káptalan előtt köteles az esküt letenni április 25-én. Erről határozat kiadását kérte. A felperes erre kijelentette a záradékkal kapcsolatban, hogy ha az alperes leteszi az esküt, akkor 6 a pert föllebbezi. Az alperes azt válaszolta, hogy a pert nem bonthatja szét, csak az egész eljárást föllebbezheti. Erre nézve úgy döntött a vármegye, hogy a záradékot kivéve a jogtalan perbefogás ellen kell föllebbeznl. 828. (I. 157-159.) Soós János (egregius) felperes hatalmaskodás miatt indított pere a néhai Szentmáriay György (egregius) özvegye, Kenderessy Mária (generosa) alperes ellen. Az alperes nevében Urbán Fülöp a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve kérte az alispánt tanúvallomások összegyűjtésére, azaz a köztudományvétel végrehajtására. A felperes nevében Balogh András a vármegye prokurátorvalló levelével megjelenve közölte, hogy a protokollumból kitudható, hogy amikor a pert indította a felperes az alperes asszony ellen, akkor már kért másolatot az idézésről és a perről. A jegyzőkönyvből az derült ki, hogy a következő törvényszéken az alperes a másolatokat nem kapta meg, hanem a felperes rögtön ítéletlevelet követelt. De akkor nem lettek volna kötelesek ítéletlevelet, hanem csak az idézésről való másolatot kiadni. A felperes kijelenti, hogy nem volt ez az eljárás kivételes, hiszen mivel a per a rövidített artikulusok szerint indult, akkor a hosszú eljárást elvágva, a törvényszék előzetes ítéletet hozott. Ezzel köteles az alperest sürgetőleg válaszadásra kötelezni. A felperes kéri az alispán, szolgabíró és esküdtek helyszínre való kiszállását a birtokfoglalás bizonyítására, és egyben készen áll annak bizonyítására is, hogy ő jó néhány esztendeje békésen birtokolja javait. Kéri alkalmas időpont kijelölését mindezek lebonyolítására. Az alperes ezen állítások ellen tiltakozik, és kijelenti, hogy önként nem hajlandó a pernek alávetni magát, és azt mondja, hogy nem köteles választ adni. Ám ha az előzőek másolatából kiderül, hogy a felperes az 1587. évi 30. artikulus szerint - amelyben kifejeztetik, hogy a vármegye a szokásjogot tartsa meg az ilyen esetekben - adta elő panaszait a Kékkő és Divény várak mellett fekvő birtokok elfoglalásáról, akkor az alperes elismeri, hogy ebben a tárgyban az idézést már megkapta, és mivel ezt tartalmazza a nála lévő másolat is, erre a felszólításra hajlandó felelni. Ami azonban az alispán és szolgabíró helyszínre történő kiküldését illeti, azt nem tartja lehetségesnek, hiszen a birtokában lévő 111