Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A társadalom képe az újratelepüléstől az urbárium bevezetéséig
A héhalmi lakosok társadalmi tagozódását a dikális összeírások adataival is lehet szemléltetni. Nézzünk erre egy pár példát: Az 1716-os évre Héhalom falu lakóinak dicaja - adóalapjuk arányában megállapított szorzó - 102 3/4, melyet 19 adófizető családra róttak ki. Ez átlagban valamivel több mint öt dica lenne családonként. Ezzel szemben anyagi tehetségük alapján az összdicaszám közel 32%-át három családra rótták. Két család dicája 1 l-l 1. Egyikőjüket Molnár Jánosnak hívták. A Molnár családban a családfőn kívül két-két 16 éven felüli férfi, illetve nő volt. Mesterség után is kapott rovást. Valószínű ő az 1728-as összeírásban szereplő szabadmentelmü molnár, aki egy egykerekű malom után is adózott. Állatállománya öt igavonóból, egy tejelő tehénből, négy kettő, illetve két egy éves disznóból állt. Terményei között szerepelt 50 kila búza, és bizonyos mennyiségű dohány. Tizenegy, illetve 10 dicája volt a már korábban említett Farkas családnak, Farkas Andrásnak és Farkas Albertnak. Albert családjában rajta kívül egy-egy férfi és nő volt 16 éven felüli. Farkas Albertnek volt három igavonója, egy meddő tehene, egy növendék állata, három két éves és négy egy éves disznaja, továbbá 36 kila búzája, nyolc kila zabja, és pálinkafőző üstje is. András családjában rajta kívül két-két 16 éven felüli férfi illetve nő volt. Hat igavonó állata, két meddő tehene mellett tartott egy növendék állatot, valamint négy két éves, illetve hat egy éves disznót. Termett 60 kila búzája és hat kila zabja. Ellenpontként ott voltak az egy és két dicás családfők, akik mivel elszegényedtek, csak személyük után adóztak. A családi „meggazdagodás" feltételei között szerepet játszott a családban található kellő munkáskéz, az elegendő állatállomány, és a megfelelő mesterség müvelése, vagy a gazdaságban termelt javak feldolgozása, rrlint például a pálinkafőzés. 4 2 Az említett családok közül Farkas András 1733-ban 8 ökörnek, 2 lónak, 2 tejelő tehénnek 40 juhnak és 18 disznónak volt a tulajdonosa, de nem tartozott a szegény családok közé Szitta György sem, kinek 6 ökre, 2 lova, 2 tejelő tehene mellett volt 20 juha és 8 sertése, akárcsak Szűcs Albert, kinek ugyancsak 6 ökre, 2 lova mellett, 10 juha és 7 disznaja is volt. A Molnár családból legrangosabb Mátyás volt 6 ökörrel, 2 lóval, egy tejelő és egy meddő tehénnel, valamint 5 disznóval. A 29 összeírt családból 21 családnak volt 2 vagy annál több ökre, 13 családnak emellett 2-2 lova is. 4 1 1750-ből 35 jobbágycsaládról vannak adataink. Az itt található gazdasági, társadalmi adatok ismertetésére bővebben kitérünk. 4 4 A 35 jobbágycsaládfő háztartásában 38 fő húsz éven felüli fiú, vagy testvér élt. Ncgy család esetében egyáltalán nem jegyeztek fel ilyen személyeket. A négy család közül kettőnek a neve mellett „elszegényedett" bejegyzés található. így tehát 31 csa42 NML. IV. 7. B. Di. öi: 67. sz. 1716. 43 MOL. P 1291 ll.es. 1733. június 6. 44 NML. IV. 7. B. Di. öi: 215. sz. 1750. 76
