Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A társadalom képe az újratelepüléstől az urbárium bevezetéséig
Iádra átlagban alig egynél több segéd-munkaerő jutott. Ahol egynél magasabb volt ez az átlag, ott öt családnál két, egy család esetében pedig három személyt jegyeztek fel. Két család kivételével jellemző a négy ökör és két ló megléte a gazdaságban. A 29 jobbágyháztartásra, ahol a családfőn kívül mindössze egy-egy 20 éven felüli férfi személyjöhetett számításba munkaerőként, az igásállatok száma a következő volt. Ezen jobbágyháztartások közül hat családban egyáltalán nem volt ökör és ló. Ennek ellenére terményt minden gazdaságban találtak. Azonkívül voltak tejelő és meddő tehenek, illetve tartottak disznókat. Ez alól mindössze egy család kivétel, ahol az adóalapot a személyen kívül a 12 kila búza jelentette. Leggazdagabb volt ekkor a faluban Szita György - neve mellett „capitan" megjegyzéssel. 4 5 Gazdaságában 5 igavonó ökör, 2 ló, 3 tehén, 20 juh, 7 sertés volt. A termények közül adóalapként szolgált 60 kila búza, 9 kila árpa és 12 kila zab. Második a sorrendben Kovács Mihály gazdasága volt. Neki 4 igavonó ökör, 2-2 ló, illetve tehén, egy növendék állat, 15 juh és 6 sertés volt az udvarában az összeírás időpontjában. Ezen kívül volt 80 köböl búzája, és volt két urna bora, amiért adóznia kellett. Szűcs András sem tartozott a szegényebb jobbágygazdák közé a 4 ökrével, egy lovával, 2 tehenével, bár disznaja csak kettő volt, viszont a terményei közül búzából 48 köböl, árpából 3 köböl, zabból pedig 12 köböl termett. A többi parasztgazdaságra a 2 ökör, a 2 ló, vagy csak az egy vagy két ló tartása volt a jellemző. A héhalmi jobbágyok állatállománya 1750-ben, a dicalis összeírás alapján Igavonó ökör Ló Tehén Növendék Juh Sertés 55 52 38 8 126 92 Ha a szántáshoz felhasználható állatokat - ökör, ló, tehén - számát összeadj uk: 145 állatot kapunk. Ez jobbágygazdaságonként több mint négy igavonót jelent. A tehenek nélkül egy jobbágy háztartásra három igavonó állat jutott. Ez a szám azért fontos, mert a robot alkalmával a szántást négy-hat ökörrel kellett végezni. Ebből következik, hogy a jobbágyháztartások egy jelentős része csak társaival összefogva tudott robotkötelezettségének eleget tenni. Ez pedig egyet jelentett a robot napok meghosszabbításával, amiből pedig az következett, hogy az ilyen jobbágyok lassan leszakadtak gazdagabb társaiktól mindaddig, míg kellő számú igaerőre nem tettek szert. Ez pedig csak ritkán sikerülhetett. így, ahogyan fogy az új jobbágytelkekre még felhasználható terület, 45 Valószínű parasztvármegye kapitánya lehetett, azé a 17. században létrehozott rendfenntartó szervezeté, amely Nógrád megyében még e korban, ha csak formailag is, de élt. 77
