Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A társadalom képe az újratelepüléstől az urbárium bevezetéséig
1698-ban a névsorban szereplő 12 családfő közül csak kettőnek nem volt állata. Az egyiket Pásztor családnéven említenek. Nevéből ítélve valószínű ő őrizhette társai állatait. Ekkor valamilyen mezőgazdasági terményt hét családfőnél jegyeztek fel. 3 7 1699-ben az összeírásban szereplő 14 családfőből már három családfő sorolható a zsellérek közé, ugyanis nevük mellett sem állatszám, sem pedig gabonamennyiség nincs feltüntetve. 3 8 1700-ban a 17 jobbágycsalád közül 10 családot fél telkes, hét családot pedig negyed telkes jobbágyként jegyeztek be. A negyed telkes jobbágyoknak 12 pozsonyi mérőnyi szántójuk és három falcastrum nagyságú rétjük volt. A fél telkes jobbágyok használatában családonként 24 pozsonyi mérőnyi szántó és 6 falcastrum-nyi rét volt. 3 9 Az 1715-ös országos összeírás adatai szerint Héhalmon 11 jobbágycsalád volt. Használatukban 12-12 pozsonyi mérőnyi szántó és két-két falcastrum-nyi rét volt. Ekkor a helyi jobbágyok mellett két zsellércsaládfőt is feljegyeztek. 4 0 Az 1720-as országos összeírás adatai már egy kissé árnyalatlanabb helyi társadalmat mutatnak. Mind a 15 összeírt családfő jobbágy jogállású, földjeik azonban nem egyformák. Egy családfő neve mellett csak a „colon" jobbágy megjegyzés áll, de a föld nagyságát nem jegyezték fel. Négy családfőnél 8,5 pozsonyi mérőnyi szántót és 1,5 falcastrum nagyságú rétet, míg 11 jobbágycsaládnál családonként 17-17 pozsonyi nagyságú szántót, és 3-3 falcastrum-nyi nagyságú rétet regisztráltak. 4 1 1728-ra ez a kép az alábbiak szerint módosult. Az összeírásban 27 családfő szerepel, kik közül jobbágy kategóriába tartozik 23 családfő, s összeírtak négy családfőt, kiknek neve mellett „Liberae migrationis" (szabadköltözködésüek) megjegyzés található. A jobbágy kategóriában összeírtak közül 13 jobbágycsaládfő fél telkesként 16 pozsonyi mérőnyi szántót és kettő-, három-, négy-, illetve ötszekérnyi rétet bírt, valamint a müveit rét arányában négy, hat, nyolc, tíz, tizenegy, tizenkét pozsonyi mérőnyi nagyságú irtványt is használt. A rét és az irtvány viszonylatában rendszerességet nem lehetett felfedezni. Az egynegyed telkeseknek nevezettek nyolc pozsonyi mérőnyi szántóval, és egy, kettő vagy három „szekérnyi" nagyságú réttel rendelkeztek. Irtványt az ebben a kategóriában lévőknél nem jegyeztek fel. A szabadköltözésü személyek között volt a helybéli molnár, aki Molnár János névre hallgatott. A másik három neve mellett nem volt foglalkozás feltüntetve, de kettőjük neve foglalkozásból keletkezett névre utal: Csizmadia Gergely, Zsoldos Ferenc. A negyedik szabadköltözésü személyt Csikós Gergelynek hívták. 37 Uo. 22. sz. 1698. 38 Uo. 24. sz. 1699. 39 Uo. 75. sz. 1700. 40 NML. IV. 7. A. O. öi.: 1. sz. 1715. 41 Uo. 3. sz. 1720. 75
