Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje
Bár a táblázatból nem tűnik ki az irtványok megléte és nagysága, a táblázatba azért vettük fel az irtványt, mert más forrásaink az irtványok meglétéről meggyőzően vallanak, s egy kissé a határhasználat rendjére, a szántók rétek bizonyos időnkénti újraosztására is tartalmaznak jelzéseket. 1726-ban vizsgálatot tartott 3 3 a megye a bujáki uradalomhoz tartozó falvakban, hogy miért nem szedték be a királyi dézsmát és az egyházi tizedet egyes jobbágyoktól, vagy a jobbágyok bizonyos szántóinak termése után. A Héhalmon kihallgatott 16 jobbágy családfő közül Farkas András a kérdéssel kapcsolatban az alábbiakat vallotta: „Az egész Híhalmi Szántó Földeiből, az miolta reá emlékezik a királyi Dézsmának, ki adták a tizedét..., hanem ha új Irtván[y] fölgye volt valamely Szegény embernek harmadik vetéssig (három évig) erga quampiam mercedes Laboris (a munka ajándékaként) mind Földes Úr, mind pedig a Király Désmás ... el szokták engedni ..." a tizedet. A bujáki uradalomhoz tartozó Bér községben lakozó Tomassik János 40 éves jobbágy egyenesen földesúri tiltásról beszél a királyi dézsma meg nem fizetésekor, amikor a következőket mondja vallomásba: „Száz fórint és Száz Pálcza (botbüntetés) által tiltatik méltóságos GróffÚr által, hogy az Ortványokbúl ki ne adjuk a dézsmát." A vallomásokból az irtványaik nagyságára, a bennük termelt kalászosokra vonatkozóan a következő kép alakul ki: Az irtványokban termett kalászosok mennyisége Héhalom faluban 1723-ban és az 1726-ban tett tanúvallomások alapján: Molnár János irtványába „mint egy 2,5 zsák" búzát lehetett vetni. Az irtványt hat éve használta. Farkas Andrásnak 10 kereszt búzája termett. Bial Péternek 4,5 kereszt rozs volt a termése az egy éve használt irtványban. Szűcs Györgynek 12 kereszt mennyiségű búzája termett az irtványban. Hatházy Péternek „új ortványa" kilenc kereszt búzát termett. Nagy Péternek 15 kereszt búzája termett az ortványföldön. Szőcs Pálnak 22 kereszt búzája, 11 kereszt árpája és két kereszt 5 kéve zabja lett az ortványban. Szász Andrásnak nyolc kereszt búzája, 12 kila kaszált árpája és 18 kereszt zabja lett. Farkas Demeternek 16 kereszt búzája és hat kila kaszált árpája termett. Juhász Andrásnak 10 kereszt búzája és 11 kila kaszált árpája termett. Faró Gergelynek nyolc kereszt búzája. Péter Andrásnak 16 kereszt búzája és 16 kila kaszált árpája termett az irtványföldön. Szita Györgynek hat és fél kereszt búzája. Rácz Tamásnak pedig 10 kereszt búzája termett a két éve használt irtványában. 34 A fentebb közölt névsor adatai a gabona betakarítás módjára is adnak magyarázatot. A búzát, rozsot, de a zabot is kaszával vagy sarlóval levágják, felszedve kévékbe kötik, s a kévéket csomókba rakják, mielőtt beszállítanák a jobbágyporták szérűire elcsépelni. A zab szárát állatok etetésére is használták. A rozs és búza cséplés után, ha azt kézzel végezték és nem nyomtatták, akkor alkalmas volt a házak, a gazdasági épületek befedésére. Nem így az árpa, minek rövid szára inkább csak állatok etetésére volt 33 MOL. P 1291 11. cs. Héhalom 1726. 34 MOL. P 1291 11. cs. Buják 1726. 271-274. p. 73
