Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje
Bár két év 3' átlagából nehéz levonni általános tanulságot, de bizonyosnak látszik, hogy a viszonylagos békés évek kedveztek a lakosság természet-visszahódító tevékenységének, s a nemsokára kirobbanó kuruc-labanc háborúk, a nyomukban fellépő pestis is csak időlegesen hátráltatta a mezőgazdaság fejlődését. Állításunk bizonyítására a 18. század első három évtizedének a megművelt földterületre vonatkozó adatait hozzuk. A héhalmi jobbágyok által megművelt területek 1696 és 1728 között Év Szántó* Rét** Irtvány szántó Irtvány rét Szőlő*** Kenderföld 1696 44 + + + + + 1700 334 80 — — — 1715 132 22 + + + + 1720 221 ? ? ? 39 + 1728 288 103 ? ? 58 20**** * pozsonyi mérő; ** embervágó; *** kapás; **** köblös, + egyéb forrásokból bizonyítható, hogy az adott évben volt a jobbágyok művelésében ilyen földterület. A táblázatból kitűnik, 3 2 hogy egy egyenletes növekedés figyelhető meg a szántóföldek, rétek, no meg a szőlő területét illetően is. Zavaróan csak az 1700-as év szántó és rét adata hat. Ez a magas érték mind a szántó, mind pedig a rét tekintetében valószínűleg abból adódott, hogy tartalmazta a majorsági szántó és rét területét is. Ezt annál inkább is állíthatjuk, mert az összeírás uradalmi célokra és nem állami adóztatás érdekében történt. A héhalmi határban a müvelésbe bevont terület növekedését jól mutatja, hogy míg 1696-ban a jobbágyok kezén 44 pozsonyi mérő szántó volt, addig 1728-ra, tehát jó 30 év múlva ez a terület 288 pozsonyi mérő lett. A növekedés több mint hatszoros. Közel hasonló (ötszörös) volt a növekedés a rét esetében is 1715 és 1728 között. Ez a két művelési ág - szántó, rét, - a jobbágy telkiállományának nyomáskényszerbe sorolt külső része volt, amihez meg a jobbágyházhelyeket megillető káposztás- és kenderföldek, valamint a földesúr engedelmével főleg irtványokba telepített szőlők járultak. Szőlőt nemcsak a jobbágy, sőt zsellér lakosok telepítettek, hanem a földesúr is szívesen növelte a szőlők területét. 31 NML. IV. 7. B. Di. öi.: 22. sz. 1698., 24. sz. 1699. 32 NML. IV. 7. B. Di. öi: 18. sz. 1696., Di. öi: 44. sz. 1700; Uo. IV. 7. A. O. öi: 1. sz. 1715., 3. sz. 1720., 4. sz. 1728. IV. 1/j. Urbárium Héhalom. 72
