Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje
testvér és 32 olyan férfi élt, aki 16 évesnél idősebb volt. Ezek az adatok is a palóc nagycsalád meglétére utalnak, mint ahogy ezt bizonyítják az 1828-as évi összeírás számadatai is. A jobbágycsaládok száma az 1828-ban kimutatott 44-ről 1840-re lecsökkent 39-re. Egy egész jobbágytelket a kisnemes Harmosok müveitek. A jobbágytelkek számát 29-ben határozták meg. A zsellércsaládok száma mindössze eggyel nőtt húsz év alatt. Ezen családok száma 29. Ténylegesen a házas-, és házatlan zsellércsaládok számaránya változott meg. Nőtt a házatlan zsellércsaládok száma háromról nyolcra. Ekkor már ezt a réteget „lakók" néven nevezik. Ugyancsak egy növekvő csoport tünt fel az összeírásban; a „szolgák" csoportja, kiknek száma 16. Egy szolgáló is élt a faluban. Az 1828-ban egész telkes házhellyel bírók közül öregebb Szüts Ferenc már csak testvérével élt együtt. Volt egy szolgájuk. Igaerejüket négy jármos ökör és négy ló képezte. Tartottak egy fejőstehenet és 12 juhot. Továbbra is egész telket müveitek. Szitta Albert - aki éppen ekkor töltötte be a bírói tisztséget-, egy fiával élt egy háztartásba, és tartott egy szolgát is. Igaereje ugyancsak 4 jármos ökör, négy ló, azonkívül volt egy fejős tehene, egy sertése és 14 juha. A Füzér családban Márton helyett Füzér Antalné szerepelt az összeírásban, aki fiával együtt gazdálkodott. Ök is tartottak egy szolgát. Igaerejük hat jármos ökörből, négy hámos lóból állott, s volt egy tehenük is Azonkívül tartottak 16 juhot és egy sertést. Az összeírásból szintén megtudjuk az obsitosok, a volt katonák neveit és számaikat. Obsitosok a következő személyek voltak: Szita József jobbágy, Farók János zsellér, Szűcs István zsellér, Szekeres József zsellér, iij. Szűcs Ferenc zsellér, legifjabb Szitta István jobbágy, öregebbik Nagy József zsellér, Bárány Pál zsellér, Berecz Mihály zsellér. A nevek mellett jelöltek bizonyos foglakozásokat is. így tudjuk, hogy a falu tehénpásztorát Fekete Andrásnak, a juhászát Pazsiczki Józsefnek, a kanászát Urbán Józsefnek, a csordását Bikkes Józsefnek hívták. Élt a faluban egy csikós is, Vincze István volt a neve. A falu iparosai, kereskedői a következő személyek voltak: Vidi János mészáros az uraság házában élt. Garami Rókusz a kovács sem a saját, hanem a falu kovácsházában lakott, és Héhalmon élt „Buchvalder Mojses Zsidó" is, aki minden bizonnyal az urasági korcsma bérlője volt, és ő tartotta a falu egyetlen szolgáló lányát. Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje Nógrád vármegye - a helytartótanács utasítását követve - 1695 összeírta a megye lakott és újratelepült falvaiban, mezővárosaiban az adóalapot képező portákat, s az ezen kialakított, vagy kialakulóban lévő jobbágytelket, jobbágy és zsellér családokat, továbbá a 68
