Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - Az újratelepült Héhalom lakosságának gazdasági ereje
még müvelésbe nem vett pusztatelkek számát. A bujáki uradalomhoz tartozó falvakban: Bér, Buják, Héhalom és Palotás településeken az alábbi állapotot találták. 2 3 A bujáki uradalom Nógrád megyei falvainak képe az 1695. évi dicalis összeírás alapján Falu egész telek fél telek negyed telek zsellér puszta telek nyomás Bér 3 3 1 10 4 kettő Buják 1 1 8 15 15 kettő Héhalom 1 2 1 3 7 kettő Palotás 4 4 2 5 5 kettő Héhalom közvetlen környékén lévő falvak Lőrinci és Erdőtarcsa kivételével két nyomásban művelik földjeiket, míg az említett két faluban három nyomásban. Ez utóbbi két faluban a művelhető határt három egyenlő részre osztották és egyikbe őszi, másikba tavaszi vetés került, míg a harmadik nyomás ugar maradt, amit állataikkal legeltettek, s egyben trágyáztak is. A bujáki uradalomhoz tartozó nógrádi falvakban a két nyomás rendszere azt jelentette, hogy a falvak szántóinak két részre osztott határa egyik felébe került az őszi, illetve tavaszi vetés, míg a falu határának másik része ugarként pihent, illetve az állatok legelőjeként is szolgált. A kétnyomásos határhasználat azokban a falvakban volt divatos, ahol bővében voltak a szántónak, így minden jobbágynakjutott elegendő föld, de a legelő, és a legelőként is használt erdők csak korlátozott mennyiségben és minőségben voltak találhatók a falvak határában. Ez utóbbi megállapítás voltjellemző Héhalomra is. A környező falvakhoz képest a föld termőképességét tekintve a héhalmi határ a legjobbak közé tartozott. Az elvetett mag a tízszeresét hozta, akárcsak Kállón, és Palotáson. (Ezen utóbbi falut ebben a korban gyakran „Palotás Hatvan" néven is emlegetik.) Bujákon a nyolcszorosát, Béren csak a hétszeresét. Ha a hegyesebb falvak határainak termőképességét nézzük, ami legtöbb helyen három-négyszeres, akkor a héhalmi határ a legtermékenyebb határok közé tartozott. A határ megműveléséhez azonban megfelelő állatállomány is kellett. Az összeírások arra is választ adnak, hogy milyen igaerővel rendelkezett a héhalmi jobbágyság. 25 NML. IV. 7. B. Di. öi: 15. sz. 1695. 69
