Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A falu demográfiai adatai a 19. század 60-as éveinek végéig

Év Születés Halálozás Fogyás Gyarapodás 1835 27 29 2 — 1836 36 24 — 12 1837 28 22 — 6 1838 42 28 — 14 1839 38 30 — 8 1840 44 19 — 25 1841 34 35 1 — 1842 47 35 — 12 1843 35 17 — 19 1844 40 24 — 16 1845 46 34 — 12 1846 38 27 — 11 1847 ? ? ? 7 1848 ? 39 ? ? 1849 40 84 44 — 1850 45 31 — 14 1851 45 27 18 A fenti táblázat 40 éves időtartamban'

9 mutatja azokat az éveket, melyek nagyarányú fogyást jeleznek. Ezen évek valamilyen járványos megbetegedést takarnak. Ilyen évek voltak 1813, amikor az 5 fős fogyás egyik oka az volt, hogy a januárban és, februárban több mint 10 gyermek halálozott el. Az éves halálesetek fele erre a két hónapra esett. 1819-ben a 35 megholt személy halálesetének 42,8%-a - 15 fő - december hóra esett, s főleg gyermekeket érintett. Hasonlóan járványos év volt 1823, amikor az éves 47 halálesetből 27 halálesetet január-február hónapokban jegyeztek fel. 1831-ben Magyarország északi megyéiben kolerajárvány volt. Ebben az évben mindössze 5 fő a fogyás, és ami meglepőbb - legalább is az anyakönyvi bejegyzések alapján -, a kolera, mint halálok mindössze három elhunyt neve mellett van bejegyezve: augusztus 19 NML. Filmtár Palotási Egyházi Anyakönyvek megfelelő évei. 65