Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)
Szomszéd András: Héhalom község története 1867-ig - A falu demográfiai adatai a 19. század 60-as éveinek végéig
11-én Lábadi András 35 éves, szeptember 19-én Péter András 32 éves és október 10-én Péter József 17 éveshéhalmi lakosok estek áldozatul a járványnak. Ezzel szemben a falutól légvonalban alig egy kilométerre lévő Palotás községben augusztusban 34, míg szeptemberben négy helybeli lakos halt meg ebben a kórban. Életkorukat tekintve főleg 30 éven felüliek. Mindössze nyolc fő volt az elhaltak között, akiknek életkora 16 éven aluli volt. Az, hogy Héhalomban nem volt nagyobb járvány, a korabeli szolgabírói jelentés szerint az egészségügyi záróvonal tökéletes működésének, és az azt felügyelő „palotási polgári Biztos Guoth Lajos... Királyi Tábla hites Jegyző"-jének köszönhető, „Aki nemcsak hogy az őrvonalra ügyesen felvigyázott, hanem még a betegeket is minden nap szorgalmatosan meglátogatta, s a vármegye orvosaival gondosan ápolgatta, egyedül neki lehet köszön[n]i, Hogy Palotáson és Héhalom helységekben a hol a lakosok legnagyobb rémületbe voltak, a lázadás ki nem ütött. Egyedül ő oszlatta el ezen helységekben, a rémülés fellegeit." 2 0 A beszámoló itt az 183l-es kolera-lázadásra céloz. Az 1832-es év fogyása 10 fő. A járvány oka nem ismert. Több személy neve mellett azon rublikánál, hogy felvette e az utolsó kenetet a „nem" válasz szerepel, amit azzal indokol a gyászszertartást végző egyházi személy, hogy „hirtelen halt meg". A járványok közül a legtöbb áldozatot 1849 nyarán - nyilván a hadjáratok során behurcolt - kolera okozta. Ebben az évben a legnagyobb a fogyás: 40 születésre 84 halálozás jutott. Az 1830-as évek közepétől a már említett 184l-es és az 1849-es év kivételével a születések száma átlagban több mint tízzel haladta meg a halálozási esetek számát. A legkiemelkedőbb az 1840-es év, 25 születési többlettel. Az 1850-60-as évek létszámgyarapodása részben a járványok megszűnésének, a születés-szám növekedésének és a faluba való beköltözéseknek tudhatók be. Az utóbbi azzal magyarázható, hogy az uradalom mindig tudott munkalehetőséget biztosítani. 2 1 Végezetül tekintsük át, hogy a jobbágyfelszabadítást megelőző évtizedben milyen volt a héhalmiak társadalma, hogyan oszlott meg a falu népessége jogi és vagyoni értelemben. 2 2 Ez az 1802. évi II. tc által elrendelt, és 1848-ig több-kevesebb következetességgel vezetett népösszeírás, 2 3 bár csak a nemteleneket, a nem nemeseket vette számításba, ennek ellenére számos rublikája egy-egy településre komoly társadalomtörténeti adatokat őrzött meg. 20 NML. IV. 1. b. 753/1835. 21 NML. IV. 492 Egyházi anyakönyvek másodpéldányai. 22 NML. IV. 1. b-1. öi. 7. sz. 1840. lélekösszeírás. 23 SZOMSZÉD A., 1989. 220. p. 66
