Á. Varga László – Dupák Gábor – Hausel Sándor – Szomszéd András: Héhalom története a kezdetektől 1960-ig - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 24. (Héhalom, 2000)

Hausel Sándor: Héhalom község története 1683-ig - A település 14. század előtti történetéről

Jóllehet jelenleg az egymást követő népek nyomát a falu területén hitelesen dokumentálni nem lehet, feltételezhetjük, hogy az emberi településre igen alkalmas táj ritkán maradhatott lakatlanul. Ez volt a véleménye a száz évvel ezelőtt író történésznek, és ezen az állásponton áll a mai historikus is. Ortvay Tivadar 1891-ben a váci egyházmegyének ezt a részét lakottsága szempontjából a következőképpen jellemezte: „Ám a leletek se hirdetnek egyebet, mint azt, hogy e tájék eleitől fogva lakott volt, mert sűrűn kerülnek itt elő kőeszközök, halmok, sánezok, pogányvárak, vártemetők, hamvvedertemetők (urnasírok - H. S.), ördögárkok... .mondhatni, hogy a legrégibb praehistorikus kortól a honfoglalásig s azon innen a lakottság félreismerhetetlen jelei maradtak reánk."

4

1 De a legújabb történeti összefoglalás is hasonlóképpen foglal állást e kérdésben: „Népek jöttek és mentek, az időszámításunk előtti századokban, majd az első évezredben ritka volt az a nép, amely 200-300 évnél tovább tudott itt megmaradni. Nem tagadható azonban az emberi élet kontinuitása, mert bármilyen mértékben irtották is a népek egymást, bármilyen sűrű be- és kivándorlások zajlottak le ezen a tájon, mindig akadt néhány ember, aki megmaradt, itt maradt, és aki át tudott menteni valamit az előző társadalom ismereteiből, anyagi vagy szellemi értékeiből. A gepidák, szarmaták, longobárdok, markománnok, kvádok, kelták, rómaiak, hunok és avarok mind elenyésztek, tovább költöztek, elpusztultak vagy asszimilálódtak, a Felföldön csak három náció maradt meg a legújabb korig, a szlávok, a németek és a magyarok."

4

2 Anonymus elbeszéléséből jól tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok 899 és 902 között népesítették be megyénket.

4

3 Míg Nógrád megye keleti részét a kabar törzs szállta meg, a honfoglalás idején a bolgár dukátushoz tartozó, és minden bizonnyal többségében szláv lakosságú középső és nyugati részét Szovárd, Kadocsa és Huba vezérek hódították meg. Héhalom és környéke a honfoglaláskor a Kökényes nemzetség szállásterülete volt, a 11-14. század közötti három évszázadban a Kökényes-Radnót nemzetség birtokolta.

4

4 (A szomszédos Kökényes falu neve ennek emlékét őrzi.) A környék birtoklási viszonyaiban változást a nemzetség Kökényes-monostori ágának kihalása hozott.

4

5 Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy Héhalom a minden bizonnyal besenyők által megszállt Hatvan elnevezésű települések egyikének, a mai Palotásnak (14—17. századi nevén Palotáshatvannak) a közvetlen közelében fekszik, illetve alakult ki.

4

6 41 ORTVAY T., 1891. I. 104. p. 42 BAKÓ F., 1989. 107. p. 43 'BELITZKY J., 1972. 16. p. 44 Uo. 18. p. 45 KARÁCSONY J„ 1900. 795. p. 46 TÓTH P„ 1993. 247-259. p. 21